Barguzin (Bajkál-tó)

Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Barguzin (egyértelműsítő lap).

Barguzin
Баргузин
A folyó egy szakasza az Amuti-medencében
Közigazgatás
Országok	Oroszország
Föderációs alany	Burjátföld
Földrajzi adatok
Hossz	480 km
Vízhozam	130 m³/s
Vízgyűjtő terület	21 100 km²
Forrás	Ikati-hegység
é. sz. 55° 05′ 41″, k. h. 111° 50′ 52″55.094705, 111.847785
Torkolat	Bajkál-tó
é. sz. 53° 25′ 30″, k. h. 108° 59′ 50″53.425, 108.99722222222
Elhelyezkedése
A Barguzin a Jenyiszej vízgyűjtő rendszerében
A Wikimédia Commons tartalmaz Barguzin témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Barguzin (oroszul Баргузин [Barguzin], burját nyelven Баргажан [Bargazsan]) folyó Oroszország ázsiai részén, Burjátföldön. A Bajkál-tó legnagyobb mellékfolyóinak egyike.

Neve a burjátokkal rokon bargut népcsoport nevével függ össze, akiket a mongolok egykor erdei embereknek neveztek. A burját folyónév "(барга-жан)" jelentése kb.: 'elhagyott, félreeső vidék lakói'.[1]

Földrajz

Hossza: 480 km, vízgyűjtő területe: 21 100 km², évi közepes vízhozama: 130 m³/s.

Az Ikati-hegység lejtőin(ek kis tavaiból) ered. Felső szakaszán kezdetben északnyugat felé folyik, majd éles kanyarral délnyugat felé fordul. Itt még sekély, de sebes hegyi folyó. A hegyek közül kiérve a Barguzini-völgyben (vagy Barguzini-medencében) folyik végig, folyása lelassul, sok helyen ágakra bomlik. A völgy délnyugati végén fekvő Barguzin falun túl keskeny szorosban folyik tovább, áttöri magát a Barguzini-hegység déli nyúlványain és a Bajkál délkeleti partjának Barguzini-öblébe torkollik.

Az év 5-6 hónapjában jégpáncél borítja. Árvize májusban kezdődik, amikor a magasabb hegyekben is megindul az olvadás, és a július végi, augusztusi esőzések idején is nagy áradások jellemzik.

Települések

Partjain a két legnagyobb település: Kurumkan és Barguzin, mindkettő az azonos nevű járás székhelye. Utóbbitól 50 km-re, a torkolat közelében fekszik Uszty-Barguzin (az uszty jelentése 'torkolat'). A folyó a Garga beömléséig (249 km) hajózható, a rendszeres hajózás csak Mogojto kikötőig (226 km) lehetséges.

Mellékfolyók

A folyó középső szakaszán, a Barguzini-völgyben veszi fel jelentősebb mellékfolyóit.

• Nagyobb bal oldali mellékfolyói a Garga (151 km), az Argoda vagy Argada (144 km) és az Ina (152 km).
• A jobb oldaliak közül jelentősebb az Alla (57 km) és az Uljugna vagy Uljan (62 km).

Természetvédelem

Felső folyásának északnyugatra tartó szakasza egy természetvédelmi terület része. A Dzserginszki természetvédelmi területet Burjátföld Kurumkani járásában alakították ki és a Barguzin Dzsirga nevű mellékfolyójáról (56 km)[2] nevezték el. A 238 000 hektáron létrehozott védett terület célja az eredeti természetes állapot megőrzése a Barguzini-, az Ikati- és a Dél-mujai-hegység találkozásának, a Barguzin folyó felső szakaszának és ottani mellékfolyóinak vidékén.

A védett rész kiterjed a Barguzin forrásvidékének közelében fekvő Amuti-medencére és az ottani kis hegyi tavakra is. Köztük legnagyobb a medencének nevet adó Amut-tó.

Jegyzetek

1. Geograficseszkije nazvanyija Vosztocsnoj Szibiri (Hozzáférés: 2015-10-10).
2. Oroszország Állami Vízregisztere

Források

• Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977) 
• szerk.: V. M. Kotljakov: Szlovar szovremennih geograficseszkih nazvanyij (orosz nyelven). Jekatyerinburg: U-Faktorija (2006) 
• Reka Barguzin (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
• A természetvédelmi terület honlapja (Hozzáférés: 2015-10-10)