Barát Irén

Barát Irén
Született	1890. július 15. Temesvár
Elhunyt	1972. január 18. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Barát Ármin
Foglalkozása	orvos pulmonológus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1914)
Kitüntetései	Korányi Frigyes-emlékérem (1963) a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1970)
Sírhelye	Farkasréti temető (7/8-1-954/955)[1][2]
Sablon Wikidata Segítség

Barát Irén (Temesvár, 1890. július 15. – Budapest, 1972. január 18.)[3] orvos, tüdőgyógyász, állami díjas (1970). Testvére Barát Béla (1888–1945) építész, művészeti író.

Élete

Barát Ármin (1860–1937) újságíró, műfordító és Róth Julianna (1856–1939) lánya. Középiskolai tanulmányait részben szülővárosában, részben Budapesten végezte. A Budapesti Tudományegyetemen 1914-ben megkapta orvosdoktori oklevelét, majd néhány héttel később kitört az első világháború. Ekkor szolgálatra jelentkezett és Zsolnára került, ahol Rusznyák István volt a főnöke. Hallgatóként az anatómiai, majd az élettani, végül a kórbonctani intézetben dolgozott Krompecher Ödön mellett. 1917-től 1924-ig a Korányi Sándor vezette belgyógyászati klinika gyakornoka, majd tanársegédje, 1924-től 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig a budakeszi Erzsébet-királyné Szanatórium (ma Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet) főorvosa volt. 1934 és 1971 között a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének titkára, 1958 és 1964 között a TBC-szakcsoport és a belőle alakult Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság (1964–1969) elnöke, a tüdőgyógyász társadalom egyik vezető egyénisége volt. Fő érdeme, hogy a betegágy melletti orvosi tevékenység minőségének biztosítására törekedett.

A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. Egykori munkatársai nevében Böszörményi Miklós, barátai és tisztelői nevében Gobbi Hilda búcsúztatta.[4]

Főbb művei

• Az ascorbinsav a tuberkulózis kezelésében. (Orvosképzés, 1936)
• Streptomycin kezelés alatt fellépett meningitis tuberculosa (Orvosok Lapja, 1949)
• A felnőttkori primär és postprimär tuberkulózis (Budapest, 1950)
• Isonikotinsäure hydrozid in der Behandlung der Tuberkulose (Therapia Hungarica, 1953)
• Adatok a friss tüdőfolyamatok hármas antituberkulotikus kezeléséhez. Bárász Zoltánnal. (Tuberkulózis, 1960)
• Tüdőadenomatosisról egy eset kapcsán. Gyenei Ivánnal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)

Díjak, elismerések

• Kiváló orvos (1952)
• Szocialista Munkáért Érdemérem (1956)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
• Korányi Frigyes-emlékérem (1963)
• Állami Díj (1970)

Jegyzetek

1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
3. Elhunyt dr. Barát Irén (1972. január 20.) Magyar Hírlap, 5. évfolyam, 20. szám
4. Elbúcsúztatták dr. Barát Irént (1972. január 28.) Magyar Hírlap, 5. évfolyam, 28. szám

Források

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• szerk.: Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona (1930) 
• Gách Marianne. „Egy óra dr. Barát Irénnel”, Béke és Szabadság, 1954. december 15. (Hozzáférés: 2021. április 12.) 
• (1970. január 14.) „Fél évszázados győzelmes harc a tbc ellen”. Magyar Nemzet (Magyarország) 26 (11). 
• Névpont. Szerk. Kozák Péter