A baltikumi légi rendészet (angolul Baltic Air Policing) folyamatos NATO légvédelmi riadókészültség (QRA)[1] a balti országok légterének védelme érdekében, amely légtér az érintett balti országok csatlakozása óta a NATO integrált légvédelmi rendszerének (NATINADS) része.[2] A műveletet a NATO készültségi erejének (NRF)[3] tagjai látják el, az ebben való részvétel önkéntes jellegű. Koordinálásukat a NATO kombinált légi műveleti központja (CAOC) látja el ramsteini főparancsnoksággal.[4]
Történet
2004 március végén, amikor a balti államok csatlakoztak a NATO-hoz (március 29.), a Szervezet tagjai átvállalták a légi rendészeti feladatokat felettük három-négyhavi rotációban.[5] A művelet célja az Oroszország és Fehéroroszország (mint nem NATO-tagországok) felől érkező légtérsértő repülőgépek ellenőrzése és irányítása. Honi bázisául az észak-litván város, Šiauliai közelében fekvő Zokniai/Šiauliai nemzetközi repülőtér szolgál. A művelet kezdetétől a tagországok önköltségi alapon magukra vállalták aktuális készültségi idejük teljes költségét (az alkalmazott géptípus és a kiszolgáló személyzet ellátásainak biztosítása, időszakos javítások stb.), de 2008 januárja óta költségtérítéses a művelet, tehát az érintett három ország fizet az elvégzett szolgáltatásokért.[6] Később, a kijelölt lettországi és észtországi repterek felújításával a NATO készültségi légiereje váltásonként más-más bázisra fog települni.
A légi rendészeti feladatokat 4 db – elfogóvadász feladatkörre felszerelt – készültségi vadászgép látja el, kiszolgálásukról 50–100 fő gondoskodik, amelyet a készültségi gépek légierői adnak. A légi irányítást az adott balti ország légtérfigyelő és riasztó rendszerei (CRC)[7] látják el, a művelet ezen légvédelmi haderőnemek (szárazföldi, légi) együttműködését is fejleszti. Új repülésirányító tornyot építettek, új leszállítóradart és navigációs adókat telepítettek a reptérre, a kifutópálya első 500 m-ét leaszfaltozták, mert a rossz állapotú betonpálya növelte a hajtóművek sérülési kockázatát. Az első két készültség az eredeti – szovjet típusú – földdel fedett hangárokban települt, amik beáztak. Később a harmadik, brit készültség a magával hozott mobil, könnyűszerkezetű hangárjait a bázison hagyta és azóta ezeket használják a NATO-géppárok. A török készültség kezdetétől a rotáció alapvetően négyhavi. Az első ciklus alatt, 2004. június 2-án a belga gépek elfogtak egy légtérsértő orosz Szu–27-et. 2005-ben egy Szentpétervár–Kalinyingrád útvonalon repülő Flanker eltévedt és litván területre zuhant. Azóta az oroszok sokat javítottak a kapcsolatokon, rendszeresen tájékoztatják egymást határ menti repüléseikről, aminek köszönhetően nem kell éles riasztást elrendelni egyik félnek sem.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint a balti térségben megerősödött orosz katonai tevékenység és a megnövekedett számú orosz provokációk (pl. légtérsértések) miatt 2014-től a készültséget ellátó gépek számát négyről 16-ra emelték, és a NATO az észtországiÄmari légibázisra és a lengyelországi Malborki légibázisra is telepített gépeket. 2015. szeptember 1-jétől fél évig a Német Légierő, és első alkalommal a Magyar Légierő gépei látják el a készültséget. A négy magyar JAS 39 Gripen a Šiauliai bázison, a négy német Typhoon az Ämari légibázison fog állomásozni.
A balti államok védelmi miniszterei szerint előreláthatóan 2018-ig fogják igénybe venni ezt a NATO-műveletet.
A szolgálat során hét A-riasztásból elfogtak: 2009. május 21.: D–MKMK lajstromú Zenith CH 602 - XL (1.), június 8.: Il–20 (2.), június 9.: Il–20 (3.), július 9.: Il–20 (4.), június 10.: Il–20 (5.), augusztus 5.: Szu–24 (6.) és An–26 (7.), augusztus 22.: Il–22 (8.), augusztus 25.: Aeroflot-színben Il–22 (9.),[31][32]
[40] 2011. augusztus 30-án az egyik Mirage 2000C összeütközött egy litván L–39ZA Albatrosszal. A két litván pilóta katapultált, a francia sikeres kényszerleszállást hajtott végre.[41]
[50] Az USAFE meghosszabbította a négy F–15C jelenlétét és további 6 darabot rendeltek ki melléjük az alakulatuktól, a kelet-angliai Lakenheath-ről, így összesen 10 darabra erősítették a létszámot, válaszul a krími krízishelyzetre.[51]
A 2004. tavaszi kezdést követően előfordultak kisebb erőszakos cselekmények, de mindez csak a szárazföldre szorítkozott. A zárkózott helyi lakosság egy része nem vette jó néven a külföldiek "harsány viselkedését" és több belga pilótát helybenhagytak a szórakozóhelyeken, nem megfelelő viselkedésük miatt.[60]
↑A balti országok légierői nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel, de egyéb kategóriákkal igen: teherszállító és oktató repülőgépek, valamint helikopterek.
↑Magyarország légiereje ezért sem tudott érdemben részt venni a műveletben, mind szervezetbeli (haderőreform), mind eszközbeli, mind pénzügyi hiányosságai miatt.
↑Command and Reporting Center, CRC - Ez mindig helyi kirendeltségű szervezeti egység.
