Baloldali populizmus

A baloldali populizmus vagy szociálpopulizmus[1] olyan politikai ideológia, mely ötvözi a baloldali politikát a populista retorikával. A populizmus szó jelentése: a nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretek tétele. A baloldali formájának egyik legfőbb eleme az elitellenesség, valamint a multinacionális vállalatok befolyásának kifogásolása. A baloldali populizmus gyakran antikapitalista, pacifista, valamint antiglobalista, és a társadalmi igazságosságért küzd.[2]

A globalizáció, valamint a piacgazdaság kritikáját gyakran összekötik az antimilitarizmussal, mely főleg a Közel-Keleten népszerű az Egyesült Államokkal szemben.[3] Léteznek nacionalista baloldali populisták is, mint például a török kemalisták.[4] A jobboldali populistákkal ellentétben a baloldaliak általában támogatják a kisebbségvédelmet.[1]

Baloldali populista pártok

• Németország: Baloldali Párt
• Görögország: SZIRIZA
• Olaszország: Kommunista Újraalapítás Pártja
• Hollandia: Szocialista Párt
• Spanyolország: Podemos
• Egyesült Királyság: Munkáspárt
• Franciaország: Engedetlen Franciaország
• Portugália: Baloldali Blokk
• Ausztria: Peter Pilz Listája
• Szlovéniaː Levica
• Lengyelország: Lewica Razem
• Törökország: Népek Demokratikus Pártja

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Left-wing populism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

1. Mudde, Cas (2013. április 1.). „Exclusionary vs. Inclusionary Populism: Comparing Contemporary Europe and Latin America” (angol nyelven). Government and Opposition 48 (2), 147–174. o. DOI:10.1017/gov.2012.11. ISSN 0017-257X. 
2. Zaslove, Andrej (2008. július 1.). „Here to Stay? Populism as a New Party Type” (angol nyelven). European Review 16 (3), 319–336. o. DOI:10.1017/S1062798708000288. ISSN 1062-7987. 
3. Blumenthal, Julia (2006. június 1.). „Rechts- und Linkspopulismus. Eine Fallstudie anhand von Schill-Partei und PDS”. Zeitschrift für Parlamentsfragen 37 (2), 433–435. o. DOI:10.1007/s11619-006-0051-3. ISSN 0340-1758. 
4. Ozel, Soli (2003. január 19.). „After the Tsunami” (angol nyelven). Journal of Democracy 14 (2), 80–94. o. DOI:10.1353/jod.2003.0043. ISSN 1086-3214.