Balogh Jenő (festő)

Balogh Jenő
Született	1915. április 11. Besztercebánya
Elhunyt	2000. január 19. (84 évesen) Budapest
Foglalkozása	festőművész grafikusművész
Iskolái	Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1939)
Kitüntetései	SZOT-díj (1967)
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a festőről szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh Jenő (egyértelműsítő lap).

Balogh Jenő (Besztercebánya, 1915. április 11. – Budapest, 2000. január 19.) festő, grafikus, főiskolai tanár.

Életútja

1939-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Benkhard Ágost volt. 1938-39-ben ösztöndíjas tanársegédként dolgozott, a rajztanítás módszertana című tárgynál működött közre. 1953-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, majd a módszertani tanszék tanszékvezetője volt 1985-ig. 1963-tól a Művész Szakszervezetek Központi vezetőségének elnökségi tagja, 1968-tól a Pedagógiai Társaság Vizuális Nevelési Szakcsoportjának elnöke. Művei akvarelleket és grafikák.

A vizuális neveléssel kapcsolatos írásai jelentek meg, több előadást tartott a témában, futottak tv- és rádiósorozatai. 1966-67-ben Paál Ákossal közösen jelentette meg a Rajz- és Műalkotások elemzése című tanulmányát, 1970-ben A vizuális nevelés pedagógiáját, majd 1973-ban egy kétrészes Diafilmsorozatot a vizuális-esztétikai nevelés céljából. 1972 és 1975 között készítette A látás hatalma című 22 részes tv-filmsorozatot, majd 1977 és 1980 között az Idők tanúi: a művészetek címmel 36 részes rádióműsort. 1979-ben jelent meg Rajz I-II. címmel gimnáziumi tankönyve, 1990-ben A vizuális ítélet (lélektani, pedagógiai, módszertani megközelítésben) című könyve. 1992-ben a Képes Diákszótárhoz készített illusztrációkat. Több szakcikket, tanulmányt, esszét írt a vizuális kultúra területeiről.

Díjak, elismerések

• 1937: a Magyar Éremművész Egyesület díja;
• 1938: Székely Bertalan-díj;
• 1939: Balló Ede utazási ösztöndíj;
• 1967: SZOT-díj;
• 1985: Szocialista Magyarországért érdemrend.

Egyéni kiállítások

• 1968 • Eger (akvarell kiállítás), pedagógiai, ill. ismeretterjesztő illusztrációit 1985-től Budapesten, Miskolcon, Sárospatakon és Székesfehérvárott mutatta be.

Válogatott csoportos kiállítások

• 1928 • Nemzeti Szalon, Budapest (arcképek)
• 1937 • Műcsarnok, Budapest
• 1966 • Nagymaros
• 1967 • VI. ker. rajztanárok, Budapest • Pécs [Györgyei Zsigmonddal].

Köztéri művei

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Könyvei

• A vizuális ítélet lélektani, pedagógiai, módszertani megközelítésben. Kérdőjel. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.

Források

• Artportal Archiválva 2014. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
• Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981.