Balogh Ilona

Balogh Ilona
Született	1912. június 24.[1] Budapest[1][2]
Elhunyt	1947. december 29. (35 évesen)[1] Budapest[1][2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	művészettörténész néprajzkutató középiskolai tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1935, doktorátus)
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk művészettörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh Ilona (színésznő).

Balogh Ilona (Budapest, 1912. június 24. – Budapest, 1947. december 29.) művészettörténész, néprajzkutató.

Élete

Édesapja Balogh János mérnök, édesanyja Gergelyi Jolán voltak.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajzi, művészettörténeti és régészeti tanulmányokat folytatott. Ugyanott doktorált 1935-ben, Györffy István tanítványaként. 1945-től a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt. Ott először Elek Artúr hatalmas könyvhagyatékát rendezte, majd a grafikai osztályon kezdett anyagfeldolgozáshoz.

Fő kutatási területe a néprajz és a művészettörténet összefüggései, és a régi magyar művészet. Segítőtársa volt nővére, Balogh Jolán tudományos működésének is.

Művei

Cikkei jelentek meg az Archeológiai Értesítő, a Művészettörténet és a Szépművészeti Múzeum Közleményei szakmai folyóiratokban

• 1933 Adatok az olasz románkori szobrászat magyarországi hatásához. Archaeologiai Értesítő 46
• 1935 Magyar fatornyok. Néprajzi Füzetek 1. Budapest
• 1940 Les édifices de bois dans architecture religieuse hongroise. Budapest
• 1944 Az erdélyi fatemplomok kutatásának mai állása. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1944/ Magyarok és románok 2. Budapest

Jegyzetek

1. Révai Új Lexikona, 226, 2
2. Magyar Néprajzi Lexikon, 205, 1

Források

• Magyar életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes
• Magyar néprajzi lexikon
• Századok 1947, 365