Baleczky Emil

Baleczky Emil
Született	1919. február 21. Zúgó, Kárpátalja
Elhunyt	1981. december 22. (62 évesen) Budapest
Állampolgársága	csehszlovák magyar
Nemzetisége	ruszin
Gyermekei	Baleczky Annamária
Foglalkozása	költő nyelvész fordító szlavista egyetemi oktató ruszista egyetemi oktató
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1943, doktorátus, filológia)
A Wikimédia Commons tartalmaz Baleczky Emil témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Baleczky Emil (Zúgó, Kárpátalja, 1919. február 21. – Budapest, 1981. december 22.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, szlavista.[1][2]

Életút

A Bereg megyei Zúgó (Huklivyj) községben, vasutas családban született. Középiskolai tanulmányait a munkácsi orosz tanításnyelvű gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait a prágai egyetem filológiai fakultásán kezdte. Kárpátalja visszacsatolása után Melich János és Kniezsa István tanítványaként a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. 1943-ban summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szerzett. Nemsokára katonai behívót kapott.

1945 elején Nyugat-Magyarországon átállt a szovjetekhez. Magyarországon és Ausztriában szolgálván elkerülte a „fasiszta magyar rendszerben” végzett munkájáért az ungvári szovjet hatóság akkor szokásos számonkérését, azaz elítélését. Leszerelés után a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa volt (1945-1951) és 1946-tól Budapesten Kniezsa professzor támogatásával az egyetem Szláv Intézetének tanársegéde lett. 1951-től az Idegen Nyelvek Főiskoláján az orosz tanszék vezetője, majd 1965-től haláláig, vagyis 16 éven át az ELTE orosz tanszékének vezetője. Szláv nyelvtudományi tevékenysége a hazai szlavisztikában közismert és elismert lett.[1][2]

Emlékezete

Emlékére az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék emlékkonferenciát rendezett (Bp., 2007. máj. 23–24.), s emléktábláját is felavatták (Bp., VI. ker. Szinyei Merse Pál u. 11.).[2]

Főbb művei

• Szabó Eumén orosz nyelvtanának hangtana. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
• Sztálin elvtárs tanítása a szókincsről (Bp., 1953)
• Bevezetés a nyelvtudományba. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
• O jazikovoj prinadlezsnosztyi i zaszelenyiji szela Komlóska v Vengrii (Studia Slavica, 1956)
• Vengerszkije zaimsztvovanyija v lemkovszkom govore szela Komlóska v Vengrii (Studia Slavica, 1958)
• Vengerszkoje ’kert’ v zakarpatszkih ukrainszkih govorah (Studia Slavica, 1960)
• Szöveggyűjtemény az orosz nyelv történetének tanulmányozásához (Bp., 1963; 6. jav. kiad. 1987)
• Ószláv nyelv. Egy. tankönyv. Hollós Attilával (Bp., 1968; 5. kiad. 1987)
• Gyialektnije zapiszi iz Komloski (Studia Slavica, 1980)
• Irodalmi örökség. – Lityeraturnoje naszlegyije. Szerk. Káprály Mihály, Zoltán András (Nyíregyháza, 2007)

Források

• Medve Zoltán. Petőfi a ruszin nép nyelvén. Petőfi Sándor kárpátaljai ruszin fordításainak antológiája. Szerkesztette és az előszót írta: Udvari István. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 2005 (= Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 18). 73–75. [1] Archiválva 2020. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Baleczky Emil életrajza / Névpont
• Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár. Nemzetközi tudományos szeminárium Beregszász, 2019. május 23-24. Tanulmánykötet; szerk. Bárány Erzsébet; II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola–RIK-U, Beregszász–Ungvár, 2020

Jegyzetek

1. Medve Zoltán.
2. Baleczky Emil életrajza / Névpont