Baiae
Baiae (mai olasz megnevezése Baia) ókori római Tirrén-tengerparti üdülőváros a campaniai Bacoli területén, a Pozzuoli-öböl partján. TörténeteAz antik Baiae neve valószínűleg Odüsszeusz egyik hajósának, Baiosznak a nevéből származik, akit a hosszú utazások közben itt temettek el, miként Vergilius Aeneasának barátját, Misenust a közeli Misenumban. A város keletkezését a környező dombokon és a tengerparton fakadó bővízű kénes forrásoknak köszönhette, amelyeket fürdés és gyógyítás céljaira hasznosítottak. Első említése Titus Livius, római történetírótól származik, aki megemlíti, hogy Scipio, a nagy hadvezér nagyapja Baiaéban gyógyíttatta magát. A Római Köztársaság vége felé Baiae már benépesült, gazdag rómaiak nagyszabású villákat építtettek a Pozzuoli-öböl partján, hogy élvezzék a nagyszerű éghajlatot és fürdőket. A római építőmérnökök egy komplex földalatti csatornarendszert alakítottak ki, hogy a termálvizet szaunához hasonló fürdőhelyiségekbe vezessék, aminek következtében Baiae lett a Római Birodalom legmodernebb fürdőhelye. A vidék szépségeiről Horatius és Martialis is említést tettek feljegyzéseikben. Az i. e. 1 században villája volt itt Caius Mariusnak, Crassusnak, Pompeiusnak, Cicerónak és Julius Caesarnak is. Az Octavianus és Marcus Antonius között dúló polgárháború után Augustus elkobozta a legszebb villákat, melyeket aztán saját használatra tartott fenn. Ekkor épült ki a hatalmas fürdőtelep. Itt élt a császár családja is és itt halt meg Marcus Claudius Marcellus, a császár legkedveltebb unokaöccse, akinek emlékére épült a római Marcellus-színház. Claudius császár is sok időt töltött Baiaéban egy hatalmas villában külön medencével. A legendák szerint Caligula őrültségében egy csónakhidat építtetett Baiaéból Puteoliba, hogy a nagy hajókon érkező vendégei mihamarabb villájába érkezzenek. Baiaéban halt meg Hadrianus császár 138-ban. Az utolsó nagy építkezéseket Severus Alexander végeztette, aki anyja, Mammea számára villát és fürdőt építtetett. Ezek után Baiae hírneve hanyatlani kezdett, és a fürdő teljesen elnéptelenedett, ezt részben a gyakori földrengések és tengermozgások okozták. Az egykori fürdő romjai az 1936-ban elkezdett ásatások során kerültek felszínre. A tengermozgások során a partvonal többször is elsüllyedt ezért napjainkban az egykori fürdőváros emlékei a tenger mélyére kerültek. Fő látnivalókA feltárt fürdőromok a Bacoli vasútállomás mögötti dombon találhatóak. A dombgerinc oldalában, a fürdőpalota tetején, az öböl felé egy hatalmas, árkádos csarnok nyílt, ahonnan látható volt a Nápolyi-öböl és a másik irányban a cumaei partszakasz. A csarnok alatt terültek el a különböző fürdőépületek a hévízes forrásokra épülve. Az összes, teraszos elrendezésben emelt épület az öböl felé nyílt, a házakat utak és lépcsők kötötték össze. A városhoz tartoztak még a tengerparton, az egykori főutca mellett húzódó épületek is. Ezek közül a legjelentősebbek:
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia