Bahmut

Bahmut (Бахмут)
Bahmut címere Bahmut zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Donecki terület
Járás	Bahmuti járás
Község	Bahmut község
Rang	ukrajnai város
Alapítás éve	1571
Polgármester	Olekszij Olekszandrovics Reva
Irányítószám	84500-84510
Körzethívószám	+380 6274
Népesség
Teljes népesség	71 094 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1 708,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	41,6 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 35′ 41″, k. h. 38° 00′ 03″48.594722222222, 38.000833333333Koordináták: é. sz. 48° 35′ 41″, k. h. 38° 00′ 03″48.594722222222, 38.000833333333
Bahmut weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahmut témájú médiaállományokat.

Bahmut (ukránul: Бахмут), 1924–2016 között Artemivszk járási jogú város Ukrajna Donecki területén, a donyeci-hátság bahmuti-mélyedésében 100 km-re északkeletre Donecktől, a Bahmutka folyó partján. A Bahmuti járás és Bahmut község székhelye. A település 2022 augusztusa óta a bahmuti csata helyszíne, amely az Ukrajna elleni orosz invázió egyik legvéresebb csatája.

Népessége

A város lakossága a legutolsó, 2001-es ukrajnai népszámlálás idején 83 146 fő volt. Akkor a lakosság 69,4%-a ukrán, 27,5%-a orosz nemzetiségű volt. Emellett jelentősebb számban belaruszok (0,6%), örmények (0,3%) és cigányok (0,2%) éltek a városban. 2001-ben a lakosság többség orosz anyanyelvűnek vallotta magát.[2]

Bakhmut becsült lakossága 2017. június 1-jén 75,9 ezer fő volt.[3]

Története

Városkép a XIX. században

A települést 1571-ben alapították mint határvédelmi erődítményt Bahmutovi-őrhely néven. A település a nevét a Bahmutka folyóról kapta. Az erőd a polgári lakosság megjelenésével fokozatosan megerősített településsé vált I. Péter 1701-ben adott parancsot a bahmuti vár építésére, amely 1703-ra el is készült. 1705-ben Bulavin kozák atamán elfoglalta Bahmut sóbányáját és ezzel vette kezdetét a doni kozákok felkelése. A felkelést kiváltó fő ok az volt, hogy I. Péter megtiltotta a kozákok számára a szakáll viseletét és előírta számukra az orosz ruházatot.

1876-ban a Bahmuti-katlanban jelentős kősó lelőhelyet tártak fel, ami után gyors fejlődésnek indult a sókitermelés. Az 1870-es években, miután megnyílt a Harkov–Bahmut vasútvonal, a bahmuti sóbányák az Orosz Birodalom sótermelésének 12%-át adták. 1913-ban Bahmutnak 28 000 lakosa, 2 kórháza, 4 középiskolája, 2 szakiskolája, közkönyvtára és 36 különböző üzeme volt. 1924-ben keresztelték át a várost Fjodor Szergejev ukrán kommunista vezető illegalitásban viselt fedőneve (Artem vagy Artyom) után Artemivszkre (oroszul: Artyomovszk).

1951-ben az elhagyott sóbányákat felhasználva megalapították az Artemivszki pezsgőgyárat, Európa legnagyobb pezsgőgyárát.

Jegyzetek

1. https://www.citypopulation.de/en/ukraine/doneck/
2. Національний склад та рідна мова населення Донецької області. Розподіл постійного населення за найбільш численними національностями та рідною мовою по міськрадах та районах.. web.archive.org, 2012. február 7. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 21.)
3. Количество жителей Бахмута продолжает сокращаться (ua nyelven). Вечерний Бахмут - новости города, объявления, справочник. (Hozzáférés: 2023. május 21.)

Külső hivatkozások

• A Bahmuti Városi Tanács honlapja