Baden (Svájc)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Baden (egyértelműsítő lap).

Baden
Baden címere Baden zászlaja
Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Aargau kanton
Kerület	Badeni kerület
Gépkocsijel	AG
Irányítószám	5400 5405 (Dättwil) 5406 (Rütihof)
Körzethívószám	056
Testvérvárosok	Lista Segesvár
Népesség
Teljes népesség	19 122 fő (2016. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	381 m
Terület	13,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 8° 18′ 29″47.47291, 8.30799Koordináták: é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 8° 18′ 29″47.47291, 8.30799
Baden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baden témájú médiaállományokat.

Baden város Svájcban, Aargau kantonban. Lakosainak száma 19 122 fő (2016. december 31.).[1] Baden Fislisbach, Birmenstorf, Gebenstorf, Turgi, Obersiggenthal, Ennetbaden, Wettingen és Neuenhof községekkel határos.

Fekvése

Svájc északi részén, az Limmat folyó jobb partján, Zürichtől 21 kilométerrel északnyugatra található.

Története

A település 1230 körül kezdett városi jelleget ölteni, miután piaci jogokat kapott 1297-ben I. Albert városi jogokat adott Badennek. Ágnes magyar királyné 1349-ben adományozta egy szegényházat (Agnessspital, a mostani kórház).[2] 1415-ben az Az Ósvájci Konföderáció elfoglalta Aargau városait és várait. A reformáció 1519 után érte el a Baden grófságot. A második kappeli háború után Baden környékén több plébániát újrakatolizáltak.

1714. szeptember 7. aláírtak a városban a spanyol örökösödési háborút lezáró badeni békeszerződést.

A Helvét Köztársaságban a város volt a Baden kanton székhelye.

1847. augusztus 7-től Baden volt az első télyes svájci vasútvonal végállomása Zürich irányából. A kastélyhegy alatt épült meg az első vasúti alagút Svájcban. 1856. szeptember 29-én a vonalat meghosszabbították Bruggig.[3]

Közigazgatás

Baden

Tíz városrész (Quatier) létezik:

• Allmend-Münzlishausen
• Altstadt
• Chrüzliberg
• Dättwil
• Kappelerhof
• Limmat rechts
• Martinsberg
• Meierhof
• Römer
• Rütihof

Gazdaság

Baden, egykor Aargau ipari központja, a 20. század végi szerkezetváltás óta a szolgáltatási szektor által formált.

Közlekedés

Az állomás

Baden vasútállomása a Svájci Szövetségi Vasutak Zürich–Brugg-vasútvonal (Bözberg vonalán) található.

Látnivalók

• Az óváros
• Museum Langmatt
• Stein-erőd romjai

• 
  Museum Langmatt
• 
  A Stein-erőd romjai
• 
• 
• 
  A kastély
• 
  A kastély a fahíddal
• 
  A fahíddal
• 
  A ferde híd
• 
  A színház (Kurtheater)
• 
  Kursaal
• 
  Kursaal
• 
  A mozi

Nagyítás

Baden

Lakosság

Nyelvek

A lakosság 26,1%-a 2020-ban külföldi volt. 2000-ben 83,8% német, 3,3%-a olasz, 3,0% szerb-horvát, 1,4% spanyol, 1,5% angol, 1,4% francia, 1% albán, spanyol anyanyelvű.

Vallások

2015-ben a város népességének 34,4%-a római katolikus, 20,6%-a református és egyéb 45%.[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1850 és 2018 között

Lakosok száma	3159	6489	10 624	12 127	14 553	16 270	18 522	19 122	19 175	19 340
	1850	1900	1930	1950	1960	2000	2012	2016	2017	2018

Adatok: Wikidata

Sport

Bővebben: FC Baden

Testvértelepülések

• Segesvár (Románia): A közösmunka célja: középpontjában a hulladékkezelés és az ivóvízkezelés fejlesztése és bővítése áll, lehetővé téve a Badenben és környékén való képzést, a humanitárius támogatást, valamint az iskolák és a közigazgatás korszerűsítését.

Irodalom

• Martin Hartmann, Andreas Steigmeier: Baden (AG, Gemeinde). In: Historisches Lexikon der Schweiz. (németül)
• Fabian Furter, Bruno Meier, Andrea Schaer, Ruth Wiederkehr: Stadtgeschichte Baden. hier+jetzt, Baden 2015, ISBN 978-3-03919-341-7 (németül)
• Werner Frenkel: Baden, eine jüdische Kleingemeinde. Fragmente aus der Geschichte 1859–1947. Menes (Books on Demand GmbH), Baden AG 2003, ISBN 3-0344-0174-4 (németül)
• Peter Hoegger: Die Kunstdenkmäler des Kantons Aargau. Hrsg.: Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte. Band VI, Bezirk Baden I. Birkhäuser, Basel 1976, ISBN 3-7643-0782-X (németül)
• David Hess: Die Badenfahrt. Orell Füssli, Zürich 1811 (németül)
• Peter Hoegger: Die Kunstdenkmäler des Kantons Aargau VIII. Der Bezirk Baden III. Band 87. Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte GSK, Bern 1998, ISBN 3-909164-65-X (németül)
• Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 1 – Von der frühesten Zeit bis um 1650. Sauerländer, Aarau 1962 (németül)
• Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart. Sauerländer, Aarau 1965 (németül)
• Otto Mittler, Peter Felder: 500 Jahre Stadtkirche Baden. Buchdruckerei, Baden 1958 (németül)
• Uli Münzel, Josef Bürge (Vorwort): Wandlungen des Badener Stadtbildes. Hrsg.: Ortsbürgergemeinde Baden. Baden-Verlag, Baden 1994, ISBN 3-85545-084-6 (németül)
• Hans Rudolf Sennhauser (Hrsg.): Ausgrabungen in Stadtkirche und Dreikönigskapelle Baden 1967/1968. Kirchen und Siedlungsgeschichte von der Frühzeit bis ins späte Mittelalter. vdf Hochschulverlag AG an der ETH Zürich, Zürich 2008, ISBN 978-3-7281-3229-1 (németül)
• Thomas Bolt, Uli Münzel: Der Bäderbezirk von Baden und Ennetbaden. (= Schweizerische Kunstführer. Nr. 399). Hrsg. Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte GSK. Bern 1986, (németül)
• Guido Faccani: Die Pfarrkirche von Baden. Entwicklung der Kirche St. Maria und der Siedlung. Hier + jetzt, Baden 2010, ISBN 978-3-03919-151-2 (németül)
• Markus Somm: Elektropolis an der Limmat: Baden und die BBC, 1870 bis 1925 – Die Beschreibung einer Transformation. Stämpfli, Bern 2019, ISBN 978-3-72726-062-9 (németül)

Jegyzetek

1. https://www.ag.ch/media/kanton_aargau/dfr/dokumente_3/statistik/publikationen/statistikthemen/bevoelkerung_1/Bevoelkerungstatistik_2016_2HJ.pdf
2. Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 1, S. 162–170. (németül)
3. Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2, S. 234–245. (németül)
4. Wohnbevölkerung nach Religionszugehörigkeit, 2015. Bevölkerung und Haushalte, Gemeindetabellen 2015. Statistik Aargau Archiválva 2019. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2019. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)