Bad Wimpfen

Bad Wimpfen
Jellegzetes bad wimpfeni utcakép
Bad Wimpfen címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Heilbronn járás
Alapítás éve	1300
Polgármester	Claus Brechter
Irányítószám	74206
Körzethívószám	07063
Rendszám	HN
Testvérvárosok	Lista Servian Sopron Sizukuisi (1995. február 10. – )
Népesség
Teljes népesség	7575 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	355 fő fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Terület	19,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 9° 09′ 47″49.230555555556, 9.1630555555556Koordináták: é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 9° 09′ 47″49.230555555556, 9.1630555555556
Bad Wimpfen Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Bad Wimpfen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Wimpfen témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bad Wimpfen egy kisváros Németországban a Neckar folyó partján, Baden-Württemberg tartományban. A turisták kedvelik a német borok és a kellemes üdülőrészlege miatt.

Fekvése

Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg szövetségi tartományban, Heilbronn várostól 15 km-re északra található. A városon áthaladó folyó a Neckar. A Bad Wimpfen két fontosabb részből áll. Ezen kívül hozzátartozik még a tőle 4 km-re északabbra fekvő Hohenstadt is.

Környező települések

• Bad Rappenau, Offenau, Bad Friedrichshall, Untereisesheim és Neckarsulm.

Története

A városháza, háttérben a Kék Toronnyal

A Neckar mentén

Az ókorban először kelták lakták. Kr. u. 98 körül Domitianus római császár elfoglalta a területet. A rómaiak erődrendszert építettek a város köré, amely határvédő településként szolgált. Hamarosan sorra telepedtek le itt kereskedők és kézművesek. Bad Wimpfen később elveszítette katonai jelentőségét a birodalom északabbra terjeszkedésével. Az 5. században a frankok kezére került. Ekkortájt kezdett el elterjedni ezen a vidéken a keresztény vallás. I. Ottó frank császár idején építették ki a város piacterét és vásárokat kezdtek tartani. A 9. században a kalandozások során a magyarok is eljutottak idáig. Később Barbarossa Frigyes császári palotát(Staufer Platz Wimpfen) építtetett a városba. A Staufer Pfalz Wimpfen a legnagyobb fennmaradt császári palota az Alpoktól északra. A leghosszabb oldala körülbelül 215 m, szélessége mintegy 88 m. A kastély tornya, a Kék Torony a 20. században kilátóként szolgált. Az 58 m magas Kék Torony lett egyben a város jelképe is. a 13. században Richard Deidesheim vezetése által helyreállították az apátsági templomot, az akkori gótikus stílusban. Ezzel egy időben domonkos kolostort is alapítottak a városban.Wimpfen a 16. században a reformáció fellegvára volt. Egyre inkább kezdett megjelenni a protestáns és az evangélikus keresztény vallás. 1618-ban kitört a harmincéves háború, mely alatt a lakosság megtizedelődött és számos épület elpusztult. Két századdal ezután, 1871-ben már az egységes Német Birodalomhoz tartozott. A második világháború után Nyugat-Németországhoz tartozott.

Címere

A címere (németül Wappen) sárga alapú. Rajta egy fekete sas látható, mely egy aranykulcsot tart a csőrében. Ugyanazok a színek találhatóak meg benne, mint Németország zászlajában és címerében.

Jegyzetek

1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

További információk

• A város weboldala (németül)