hu Bad Iburg

	Bad Iburg
	Az iburgi kastély
; Bad Iburg címere	; Bad Iburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Osnabrück
Polgármester	Annette Niermann (Szövetség ’90/Zöldek)
Irányítószám	49186
Körzethívószám	05403
Rendszám	OS
Testvérvárosok	Lista Pagėgiai (1993–); Charlottenburg-Wilmersdorf (1980–);
	Népesség
Teljes népesség	10 574 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	290,18 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	104 m
Terület	36,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 09′ 33″, k. h. 8° 02′ 50″52.159167°N 8.047222°EKoordináták: é. sz. 52° 09′ 33″, k. h. 8° 02′ 50″52.159167°N 8.047222°E
	Bad Iburg Pozíció Alsó-Szászország térképén
	Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
	Bad Iburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Iburg témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bad Iburg, város Németországban Alsó-Szászországban, a Teutoburgi erdő déli lejtőjén fekvő, gyógyfürdőjéről híres üdülőhely.

Fekvése

Osnabrücktől 18 km-re délre és Münstertől 40 km-re északkeletre terül el.

Története

A település nevét 753-ban említette először oklevél.

772-ben már várát is említették, egy feljegyzés szerint ekkor Charlemagne hódította meg az Iburg-i királyi várat, majd a második alkalommal 783-ban frank katonák hódíttták meg Iburgot. A régió határain túl Iburg a tizenegyedik században kapott jelentőséget. 1052-1068 között Benno, Osnabrück püspöke épített itt várat, majd bencés kolostort.

1100 körül Iburg lett az Osnabrücki püspökök állandó lakhelye.

1254-ben pedig a püspöktől városi jogokat is kapott a település, melyeket a püspök meg is erőített. 1293-ban ugyancsak említették Iburg néven "oppidum"-ként, mint városi jellegű települést. 1349-ben a kastély és kolostor egy villám által a tűz martalékává vált. 1359-ben kapta meg Iburg a Wigbold privilegiumot.

1455-1482 között III. Conrad püspök három kapuval ellátott fallal vette körül a várost.

1585-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a lakóépületek mintegy fele leégett. 1633-ban Gustav Gustavson svéd csapatai foglalták el a várost és a várat is.

1650-ben Franz Wilhelm von Wartenberg püspök Iburgba helyezte vissza székhelyét, mely püspöki székhely maradt 1672-ig, amikor a püspöki székhelyet az új osnabrüvki várba helyezték át.

1750 és 1755 között a várhegyen barokk kolostor épült a vesztfáliai barokk építész Johann Conrad Schlaun tervei alapján. A kolostor 1803-ig létezett. 1920-ban Iburg már mint gyógyüdülő volt említve.

Iburg 1959-ben kapott újra városi jogokat. 1967-ben már elismert Kneipp fürdőhely, és ez időtől viseli a mai Bad Iburg nevét.

1964-ben katolikus anyák-szanatóriuma nyílt a városban, mely 1998-ig létezett.

Nevezetességek

Püspöki kastély (Bischöfliches Schloss) - a 17-18. században épült. A kastély lovagterme (Rittersaal); A. Aloisi olasz festő Németalföld perspektívikus mennyezetképeinek egyikét alkotta meg benne.