B. Kovács András, született Kovács András (Kolozsvár, 1949. május 25. –) magyar újságíró, közíró, szociográfus, költő. Kovács András fia, Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész férje. Írói álneve Kolozsvári András.
Első írása az Előrében jelent meg (1978). Cikkeit közölte a Korunk, Művelődés, A Hét, 1990 után az Erdélyi Figyelő, Háromszék, Krónika, Forrás, Székelyföld, Erdélyi Napló, Pro Minoritate és Hitel. Munkáiból kiemelkednek „ifjúságszociológiai” sorozatai az Ifjúmunkásban (1984-87) s ankétja a romániai magyar tanügy 1945-49 között kialakult önálló hálózatáról a Romániai Magyar Szóban (1990). Ugyanitt (1990/15–21) jelent meg beszélgetése Nagy Gézával, a Bolyai Tudományegyetem létrejöttéről (Nagy Géza visszaemlékezéseiből. Emlékek egy régi-új egyetemről).
Kultúrszociológus szemmel vizsgálja a romániai magyarság fiataljainak helyzetét, a romániai magyar oktatásügyet. Riportsorozatokban tárta fel a '89-es rendszerváltás követő gazdatársadalmi változásokat a Székelyföldön, az erdőközbirtokosságok újraalakulását, a volt állami ipari vállalatok magánkézbe juttatásának fonákságait valamint a vendégmunkások tömeges méreteket öltött kivándorlását. Riportregényeiben olyan kisebbségi életsorsokat mutat be, melyek a világháború, a diktatúrából való disszidálás, a '89-es rendszerváltás előzményeire és következményeire, társadalmi kataklizmáira és azok egyéni életpályákra gyakorolt hatására fókuszálnak. A 20. század helytörténeti vonatkozásait feldolgozó kötetei az erdélyi emlékirodalmat is gyarapítják vallomásokat is sűrítő voltuknak, szociográfiai eszköztáruknak tulajdoníthatóan.
2013-tól Kolozsvári András név alatt korábbi és újabb verseit is közli. A két alkotói korszaka közé ékelődő néma évtizedek miatt is lírájában a posztmodern előtti és utáni stílustörekvések összeérnek, 2012 utáni verseiben egy új közösségi etikáért, a székelység emancipációjáért emel szót, amit a rendszerváltás legnagyobb beváltatlan ígéreteként kér számon a mán. "Kolozsvári András magát a költői formát (ezzel a kötettel is) hagyományos érzelmi-gondolati struktúrájához, a lírához szeretné visszaterelni. (...) A líra a hagyományos meghatározás szerint a szubjektív belsőség feltárulkozása, de eredendően mindig közösségi érzelmek (általában dalos) kifejezése. (...) Az archaikus lírában a költő mint a szubjektív belsőség alanya – az isteninek tekintett ihlet révén – kiválik ugyan a közösségből, de (az „istenekkel való” plátói „társalgás nyomán”) visszatalál közösségéhez.(...) Az újkori költészet mindinkább eltávolodott ettől a sémától. A hangsúly a közösségről már társadalmilag is az individuumra, azaz a közösségből való kiválás mozzanatára helyeződött át, az ihlet szakrális aspektusai jobbára elsorvadtak, s a közösséghez való visszatérés is relativizálódott. A költő gyakorta már csak önmagával kommunikál. Ez az az attitűd (mellyel Arany és Petőfi még polemizál) vagy a költészetnek az a formája, melynek keretében a költők (a fokozatosan semmibe tűnő olvasóközönség feje fölött) jobbára egymással társalognak, a legújabb kori költészetben szinte már általánossá válik. Kolozsvári András versei mintha valóban ezt a tendenciát próbálnák visszafordítani." -írta Bíró Béla a gyűjteményes kötet (2021) előszavában. E törekvés még hangsúlyosabban jelentkezik a "Styxon túli" üzenetet hordó epigramma és paródiakötetben.
Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének.
Kiskorúak halállistán. Szén Lenke emlékezik: Dél-erdélyi magyar gyermektúszok a besszarábiai fronton / B. Kovács András. – Sepsiszentgyörgy : Tinta könyvkiadó, 2017. 160 p. ISBN 9786069420232
Ócskavasként mérték ki. A székelyföldi magánosítás csődje, ipari és más példákkal, főleg Háromszékről. 1991–2011; Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy, 2017
Fedelet a fejünk fölé. Bálint József útja a szakmától a hivatásig / B. Kovács András. – Kolozsvár : Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 2019. 271 p. ISBN 978-973-0-29826-0
1989, te csillag! Harminc éve történt Interjúk, riportok, visszaemlékezések / B. Kovács András. – Sepsiszentgyörgy : ARTprinter kiadó. 2019. 156 p. ISBN 978-606-8678-53-5
Üzenet a Styx partjáról. Epigrammák, paródiák és pasquillusok, sírversek, rímjátékok, csúfolók, csujogatások, groteszkek és egyebek / Kolozsvári András. – Gyergyószentmiklós : Mark House Kiadó. 2020. 79. p. ISBN 978-606-8666-88-4
Szarvascsoda, avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának! Versek / Kolozsvári András. – Gyergyószentmiklós : Mark House Kiadó. 2020. 95. p. ISBN 978-606-8666-92-1
Egy erdélyi self-made man az Államokban. Kocsis Imre két élete. Riportregény, levelekben elbeszélve /B. Kovács András.- Sepsiszentgyörgy : ARTprinter kiadó. 2021. 271. p. ISBN 978-606-8678-71-9
Szarvascsoda avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának! Gyűjteményes verskötet/ Kolozsvári András.--Budapest : Napkút Kiadó. 2021. 230. p. ISBN 978 615 6283 66 5
Csángótelep. Gyertyános. Czegő Zoltán, Tófalvi Zoltán... B. Kovács András stb. Szerkesztette Kinda István és Tamás Sándor. Sepsiszentgyörgy : Háromszék Vármegye Kiadó. 2021. 245. p. ISBN 978 606 8598 56 7
Székely verbunk. Versek. / Kolozsvári András. – Gyergyószentmiklós : Mark House Kiadó. 2022. 95. p. ISBN 978-606-95290-8-9
A cédulás kazal. A kísérleti műfaj alkalmi fesztiválja. Kész és félkész versek, feljegyzések és rögtönzések. / Kolozsvári András. – Gyergyószentmiklós: Mark House Kiadó. 2023. 160. p. ISBN 978-630-6533-03-9
Bukaresti napló. I. Egy magyar riportertanonc a román fővárosban. 1978-1981. II. Nem egészen önkéntes száműzetés. 1982-1988. – Budapest. Kairosz Kiadó. 2023. 629. p. ISBN 978-963-514-192-0
Leheletfinom humor és önirónia, avagy a lírának visszaadott vers / Orbán Emese – Magyar Nemzet. 2021. december 28. htps://magyarnemzet.hu/kultura/2021/12/leheletfinom-humor-es-onironia-avagy-a-liranak-visszaadott-vers
A sötétségkor kronológiája. A Bukaresti napló a Ceausescu.rezsim legkeményebb éveiről szól / Cseri György – Magyar Nemzet.2024.. március 21.
.svg){kind=small}
