hu B%C3%B6l%C3%A9nyfalu

	Bölényfalu
	Bölényfalu télen
	; Bölényfalu zászlaja
	; Bölényfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turdossini
Rang	község
Első írásos említés	1593
Polgármester	Vladimír Šiška
Irányítószám	027 32
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TS
	Népesség
Teljes népesség	1913 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	762 m
Terület	72,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 15′ 31″, k. h. 19° 36′ 46″49.258611°N 19.612778°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 31″, k. h. 19° 36′ 46″49.258611°N 19.612778°E
	Bölényfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bölényfalu témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bölényfalu (1899 előtt és szlovákul Zuberec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 32 km-re északkeletre, a Nyugati-Tátra tövében fekszik.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy környéke bölényben gazdag terület volt. A szlovák zubor is bölényt jelent.

Története

Első lakói a 14. században az Árva mentéről települtek ide és az árvai vár szolgálónépei voltak. A falu alapítása azonban csak 1593-ban történt a soltészjog alapján. Ekkor szerepel először oklevélben „Zwberczyc” néven. Alapításakor a soltészén kívül öt ház állt a településen. 1598-ban „Zubercze” néven írják. A falu a Bocskai-felkelés idején elnéptelenedett és 1609-ben népesült be újra. 1612-ben ura, Thurzó György nádor Baran Jakab zubereci soltésznak kiváltságlevelet adott, ebben meghatározta a falu határait is. 1619-ben a falut a Tomcsik, Opyda, Sztankó és Debnár családok lakták. 1624-ben Zuberecen 12 család lakott, ami mintegy 60 lakost jelent. 1647-ben „Zuberecz” alakban említik, ekkor az adóösszeírás szerint a falu soltész nélkül egy portáig adózott. Ez évi 20 ezüstdénárt jelentett. 1670 és 1680 között kuruc csapatok többször is feldúlták. 1677-ben a falu vezetője Zuberszky Márton volt, rajta kívül 36 család élt itt. 1683-ban Sobieski János lengyel király lengyel-litván seregének kozák-tatár csapatai pusztították el. Csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ben 30 családja, mintegy 150 lakosa volt. 1778-ban 332-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBERECZ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Habonkának szomszédságában, mellynek filiája; Kárpát hegyének tövében, Studena vize mellett, melly víz pisztrángokkal kedveskedik; határja tsekélyes.”^[2]

1828-ban 127 házában 889 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zuberecz, tót f. Árva v. 882 kath., 7 zsidó lak., kik szinte sok durva posztót csinálnak. Vasbányák. 44 4/8 sessio. A Studenna patakja a falu felett a földben eltünik, és mintegy 800 ölnyi távolságra a föld alatt folyván – ismét látható lesz. Pisztrangjai jó izük miatt hiresek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

1870-ben 182 ház állt itt 1007 lakossal. Lakói a mezőgazdaságon kívül mészégetéssel, vászonszövéssel, idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt. A háború után a földet magángazdaságokban művelték. Kőbánya is működött itt.

Népessége

1910-ben 920, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1806 lakosából 1774 szlovák.

Nevezetességei

Szent Vendelnek szentelt római katolikus temploma 1933-ban épült. A templom előtti kereszt 1834-ben készült.
Határában a Bresztová-tetőn található az 1967-ben alapított Árvai Falumúzeum.
A Sztudená-völgyben van az 1,8 km hosszú Bresztovái-barlang.
Májusfa ünnepség.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Bölényfalu