Báttaszéki Lajos

Báttaszéki Lajos
Született	1844. szeptember 20. Bátaszék
Elhunyt	1921. február 14. (76 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	ügyvéd, publicista
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (16. parcella, 40. sor, 16. sírhely)
Sablon Wikidata Segítség

Báttaszéki Lajos, született Hofmann Lajos néven[1] (Bátaszék, 1844. szeptember 20. – Budapest, 1921. február 14.) ügyvéd, publicista.

Életútja

A budapesti egyetemen tanult, s miután ügyvéd lett, előbb Nagyváradon, majd Aradon működött, 1889-től pedig Edvi Illés Károllyal együtt a fővárosban nyitott iro­dát. Sok szépirodalmi cikket, verset, jogi tanul­mányt írt. Lefordította Löw Tóbiás és Wagner J. társaságában F. Mackeldey „A római jog tan­könyve” című 3 kötetes művét, sokáig szerkesztette a „Nagyvárad” című politikai napilapot és a „Bihar­megyei Közlöny”-t, majd a „Nagyváradi Közlöny”-t, a „Békésmegyei Közlöny”-t, az „Alföldi Lapok”-at, a „Büntető jogtudományi Szemle”-t, az „Alföldi Újság”-ot stb; vidéken és a „Kritikai Szemle”-t, majd a „Filo-szemita Füzetek”-et (1884) a fővárosban.

Művei: „Nők könyve” (Pest, 1864); „Hitregetan” (uo. 1864.): „Fővárosi genreképek” (Nagyvárad, 1867); „Polgári házasság vagy szerelem gőzzel” (1870); „A nők a magyar jogban”, (1872); „A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete I.” (1874); „Mi a teendő a véderöre vonatkozó törvényjavaslat­tal szemben?” (1899). Bátaszéki a tiszaeszlári per idején felmerült antiszemitizmussal szemben filoszemita propagandát fejtett ki. Ez irányú röpiratai: „Min­denféle antisemitákról és zsidókról”, továbbá a „Tizenkét ellenröpirat”, melyek megjelenésük ide­jén elterjedt olvasmányok voltak.

Művei

• Nők könyve. Hasznos és mulattató olvasmányok művelt hölgyek számára; szerzői, Pest, 1863
• Fővárosi genereképek; Hügel Ottó, Nagyvárad, 1867
• Polgári házasság vagy szerelem gőzzel. Elbeszélés; Hügel, Nagyvárad, 1870
• A nők a magyar jogban; Hollósy-Tichy Ny., Nagyvárad, 1872
• Mi a teendő a véderőre vonatkozó törvényjavaslattal szemben?; szerzői, Arad, 1889
• Legyen világosság! Az egyházpolitikai törvények párbeszédekben; Légrády, Bp., 1895
• A vérvád; Országos Központi Községi Ny. Rt., Bp., 1900
• Az orvos a jogéletben. Orvosok jogi tanácsadója; Petőfi Magyar Központi Kiadó-Vállalat, Bp., 1901
• Fővárosi zsánerképek; utószó, jegyz., képvál. Csontó Sándor; Kortárs, Bp., 2018 (A tegnap városa)

Jegyzetek

1. Életrajzi Index - Petőfi Irodalmi Múzeum

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.

További információk

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926.   → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)