hu B%C3%A1torligeti Legel%C5%91 Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi Ter%C3%BClet

	Bátorligeti Legelő Természetvédelmi Terület
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Bátorliget; Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye;
Terület	0,23 km²
Alapítás ideje	1938
	Bátorligeti Legelő Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 46′ 21″, k. h. 22° 14′ 18″47.772570°N 22.238196°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 21″, k. h. 22° 14′ 18″47.772570°N 22.238196°E

A 23 hektárnyi védett Bátorligeti legelő a Nyírség jellegzetességeinek gyűjtőhelye, ahol egy helyen megtalálható a tájegység szinte valamennyi jellegzetessége. A szélfútta füves homokbuckákon homokpusztai gyeptársulások; törpefüves homoki gyepek alakultak ki, egy sereg ritka növényféle társaságában.

Fekvése

A bátorligeti legelő Bátorliget mellett, az ősláp szomszédságában húzódó, szelíden lankás homokbuckákon terül el. Az ősláptól nyugatra, Nyírpilis irányában található.

Jellege

Homokpusztai gyeptársulások, törpefüves homoki gyepek.

Kialakulása

A Bátorligeti legelő helyén a lankás homokdombokat egykor homoki tölgyerdők borították, a déli lejtőkön elszórtan ezüsthársakkal tűzdelve.

A legeltető állattartás részére tertületnyerés céljából az itteni erdőket kiirtották, az erdők helyét magasfüves ősgyep társulások foglalták el, melyek a legeltetés nyomán alacsony, homokpusztai gyeptársulásokká alakultak a száraz meleg homokterületeken.

A gyeptársulások legjellemzőbb faja a veresnadrág csenkesz. A Gyeptársulások között mára már ritkaságszámba menő értékes növényfajták élnek.

Boros Ádám 1929-ben fedezte fel az itteni növényritkaságokat, melyek akkor még tavasz idején végeláthatatlan mezőt alkottak a tájban, mára viszont már a helytelen mezőgazdasági művelés (gyepfeltörések, túlzott műtrágyázás, nem megfelelő legeltetés, kaszálás, akáctelepítés stb) miatt nagyon megfogyatkoztak, szigorú védelemre szorulnak. Boros akkor így írt a vidékről: „…Ezen kis területen a Nyírség összes jellegzetes tájrészletét megtaláljuk, a széleshátú füves buckákat, melyeken tavasszal a világ legpompásabb kökörcsin mezeje virít…”

Növényvilága

A Bátorligeti legelő mára már ritkaságszámba menő növénykülönlegességei kora tavasztól (március-április körül) bontogatják szirmaikat, valósággal elborítva a talajt, mint az itt élő három kökörcsinfajta, a héricsek, nőszirmok és még számos ritka faj:

Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), sötét ibolyakék virágaival,
Magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp.hungarica), mely endemikus faj, az észak alföldi homokbuckák bennszülött faja.
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), mely a hegyvidéki gyepek jellemzője, itt a Nyírségben kifejezetten ritka fajnak számít.
Magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) kárpát-medencei faj, Magyarországon csak az Északi-középhegység-ben és a Nyírségben él. Sötét ibolyaszín virágai a kökörcsin után április-májusban nyílnak.
Piros gólyaorr (Geranium sarguineum), mely az erdős sztyeppek maradványa.
Epergyöngyike (Muscari botryoides) szintén erdős sztyeppek maradványához tartozó növény.
Selymes boglárka (Ranunculus illyricus)
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

Állatvilága

Az itt található sokféle rovar, madár, és egyéb állat közül említést érdemel egy-két mára már megritkult, csak itt található, vagy fokozottan védett faj:

Magyar futrinka (Carabus hungaricus) – fokozottan védett.
Homoki gyík (Lacerta taurica) – élőhelye megfogyatkozása miatt megritkult.
Ürge (Citellus citellus) – a homoki legelők jellegzetes rágcsálója.

Források

E misszio.
Natura 2000.
Terra (Hazánk növényvil.)
Garami L. Védett term. értékei ISBN 963-243-239-8

Galéria

Közönséges ürge
Magyar futrinka
Epergyöngyike
Magyar kökörcsin

Bátorligeti Legelő Természetvédelmi Terület