Báthy Anna

Báthy Anna
Vajda M. Pál felvétele
Életrajzi adatok
Születési név	Stampf Anette
Született	1901. június 13. Beregszász
Elhunyt	1962. május 14. (60 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Szaszovszky Ottó (1938. július 26. – 1962. május 1.)
Iskolái	Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1927)
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	ének
Hang	szoprán
Díjak	Kossuth-díj (1954) Magyarország Kiváló Művésze díj (1950) Munka Érdemrend (1954) Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951)
Tevékenység	opera-énekesnő
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthy Anna témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Báthy Anna 1927-ig Stampf Anna/Anette Katalin, férjezett nevén Richter Ferencné, majd Szaszovszky Ottóné (Beregszász, 1901. június 13. – Budapest, 1962. május 14.) opera-énekesnő (szoprán).

Életpályája

Emléktáblája: Határőr út 37.

Családja Sopronból származik. Édesapja, Stampf Gyula a Soproni Királyi Törvényszék elnöke volt. Édesanyja Báthy Ilona volt,[1] az ő nevét használta pályáján. Ilona testvére szintén Báthy néven zongoratanár volt. Nagybátyja Báthy László (1869-ig Sztruhár; 1861-1933) kanonok, a Felsőház tagja volt.

Az elemi iskolát szülővárosában végezte. Tehetségét egy városban élő tanár, bizonyos Max Bacsinszky egyik rokona fedezte fel, aki korábban Bécsben opera-énekesnő volt. Gimnáziumba Sopronban járt.

Apja sokáig ellenezte, hogy legkisebbik leánya Budapestre színésznőnek menjen tanulni, de végül is beadta a derekát. A Zeneművészeti Főiskolán Maleczki Bianka tanítványa volt. Az évzáró növendék-előadáson Verdi Aida című operájából a címszereplő Nílus-parti jelenetét énekelte. 1927-től a budapesti Városi Színházban énekelt, majd 1929-ben az operaház szerződtette. 1929. december 30-án mutatkozott be Verdi Álarcosbáljának Amélia szerepében. A korabeli sajtó elragadtatással írt debütálásáról. Báthy Anna több mint harminc éven át volt a Magyar Operaház legrangosabb énekesnője, 1955-ben a társulat örökös tagjává választották. Gyakran vendégszerepelt külföldön: Bécsben, Barcelonában, Hamburgban, Salzburgban, Párizsban, Brüsszelben, Münchenben, Firenzében, Bayreuthban. Különösképpen Bartók és Kodály műveinek előadásával ért el nagy sikereket, de énekelt Bach-, Beethoven-, Mozart-műveket is.

Báthy Anna sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-415/416.

1928-ban férjhez ment Rimaszéky/Richter Béla építészmérnökhöz, akitől azonban hamarosan elvált és Szaszovszky Ottóhoz, az Indiát is megjárt villamosmérnökhöz ment férjhez. 1962. május 14-én hunyt el. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

2012-ben szülővárosában a Beregszászért Alapítvány felavatta emléktábláját, amelynek bronz domborműve Balogh Géza nyíregyházi szobrász alkotása.

Fontosabb szerepei

• Beethoven: Fidelio – Fidelio
• Borogyin: Igor herceg – Jaroszlavna
• Csajkovszkij: Anyegin – Tatjána
• Erkel: Hunyadi László – Erzsébet
• Gounod: Faust – Margit
• Gluck: Iphigénia Auliszban – Iphigénia
• Kodály: Háry János – császárné
• Kodály: Székely fonó – a leány
• Hubay: Anna Karenina – Anna Karenina
• Mozart: Figaro házassága – grófnő
• Mozart: A varázsfuvola – Pamina
• Mozart: Don Giovanni – Donna Anna
• Mozart: Così fan tutte – Dorabella
• Puccini: Angelica nővér – Angelica
• Richard Strauss: A rózsalovag – Octavian
• Richard Strauss : Az egyiptomi Heléna – Aithra
• Richard Strauss: Arabella – Arabella
• Verdi: Aida – Aida
• Verdi: Ernani – Elvira
• Verdi: A trubadúr – Leonora
• Verdi: Otello – Desdemona
• Verdi: Don Carlos – Erzsébet
• Wagner: Lohengrin – Elza
• Wagner: A walkür – Sieglinde
• Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Éva
• Wagner: A bolygó hollandi – Senta
• Wagner: Trisztán és Izolda – Izolda

Díjai

• Kiváló művész (1950)
• Magyar Népköztársasági Érdemrend, V. fokozat (1951)
• Munka Érdemrend (1954)
• Kossuth-díj (1954)

Források

• Híres beregszásziak
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

1. Házasságuk