Bársony Dóra

Bársony Dóra
(Vajda M. Pál felvétele)
Született	Bader Dóra Osva 1888. szeptember 29.[1][2] Budapest[2]
Elhunyt	1972. szeptember 5. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Dr. Himmler Tibor (h. 1913–1944)
Gyermekei	Himmler (Bársony) Erzsébet (1914–2009)
Szülei	Bader Jakab Weiszfeld Száli (Vázsonyi Szidónia)
Foglalkozása	operaénekes
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1906–1910)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (1/A parcella, 2. sor, 25. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony Dóra témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bársony Dóra sírja a Kozma utcai izraelita temetőben

Bársony Dóra, Bársony Dorottya (1912-ig Bader Dóra Osva, férjezett neve Himmler Tiborné) (Budapest, 1888. szeptember 29. – Budapest, 1972. szeptember 5.) magyar opera-énekesnő (mezzoszoprán, alt). Legnagyobb sikereit a komikus alt szerepkörben aratta. Öccse Bársony Lajos operaénekes volt.

Bársony Erzsi színésznő, műfordító édesanyja, Vázsonyi Vilmos politikus, miniszter unokahúga.

Élete

Báder Jakab (1857–1927)[3] magánzó és Weiszfeld Szidónia (1859–1919) [4] gyermekeként született. Édesapja vegyeskereskedő, majd hivatalnok volt, édesanyja Vázsonyi Vilmos nővére. Szülei ellenzésére lépett előadói pályára. A Zeneakadémia 1910-es elvégzését követően próbaénekléssel került az Operaházba. 1911 januárjától ösztöndíjas volt, május 28-án debütált a Pillangókisasszony Szuzukijaként. 1912. július 1-jén kapta meg a rendes tag címet.

Első nagy feltűnést keltő szerepe Bizet Carmenje volt 1916 elején.[5] Évente száznál több előadásban lépett fel, az „örökös tag” címet is megkapta, de 1939-ben a második zsidótörvény miatt őt is eltávolították, utoljára május 18-án lépett fel. Ezután csak az OMIKE Művészakció keretében szerepelhetett. 1945-ben térhetett vissza az Operába, egyetlen előadáson énekelt még visszavonulásáig, 1947. március 30-án.[6]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található [1/A–2–25].

Pályája elején főként drámai mezzoszopránként lépett színpadra, idősödvén áttért a komikus alt szerepkörre. Több operettben is fellépett, és hangverseny-énekesnőként is működött.

Testvére, Bársony Lajos dr. (Budapest, 1892. január 11. – ?) előbb középiskolai tanár, majd szintén operaénekes (bariton) volt.

Szerepei

• Eugen d’Albert: Hegyek alján – Rosalia
• Georges Bizet: Carmen — címszerep
• Buttykay Ákos: Hamupipőke — Petronella; Ludmilla
• Pjotr Iljics Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin — Filipjevna
• Isidore de Lara: A fehér vitorlás – Stuona kisasszony
• Léo Delibes: Lakmé — Mistress Bentson
• Gaetano Donizetti: A csengő – Rosa
• Erkel Ferenc: Bánk bán — Gertrud
• Esterházy Ferenc: A szerelmes levél – Háziasszony
• Christoph Willibald Gluck: A rászedett kádi — Omega
• Charles Gounod: Faust – Marthe Schwertlein
• Paul Hindemith: Oda-vissza – Emma néni
• Hubay Jenő: Karenina Anna – Matróna
• Engelbert Humperdinck: Jancsi és Juliska – A boszorkány; Gertrud; Altató manó
• Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska mostohája
• Wilhelm Kienzl: A bibliás ember – Magdolna
• Kósa György: Az két lovagok – A duenna
• Lehár Ferenc: A hercegkisasszony – Gwendoline
• Ruggero Leoncavallo: Zazà – Anaide
• Xavier Leroux: A csavargó – Catherine
• Pietro Mascagni: Parasztbecsület – Lucia
• Giacomo Meyerbeer: Észak csillaga – Jekimovna
• Carl Millöcker: A koldusdiák – Nowalska Palmatica grófnő
• Claudio Monteverdi–Ottorino Respighi: Orfeusz – Negyedik pásztor
• Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Marcellina
• Mozart: A varázsfuvola – Harmadik hölgy; Harmadik gyermek
• Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Borisz Godunov – Kszenyija dajkája
• Otto Nicolai: A windsori víg nő – Reichné
• Jacques Offenbach: Hoffmann meséi — Miklós; Antonia anyjának hangja
• Poldini Ede: Farsangi lakodalom — Bükkyné
• Giacomo Puccini: Pillangókisasszony — Szuzuki
• Puccini: A Nyugat lánya – Wowkle
• Puccini: A köpeny – „Szarka néni”
• Puccini: Angelica nővér – Apátnő
• Puccini: Gianni Schicchi – Zita anyó
• Rékai Nándor: György barát – Beatrice
• Rékai Nándor: A nagyidai cigányok – Rasdi
• Gioachino Rossini: A sevillai borbély — Berta
• Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila — Delila
• Franz Schubert: Cselre cselt – Marie
• Bedřich Smetana: Az eladott menyasszony – Ludmilla
• Ifj. Johann Strauss: A denevér – Orlovsky gróf
• Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró — Czipra
• Richard Strauss: Salome – Apród
• Richard Strauss: Az egyiptomi Heléna – Negyedik tündér
• Arthur Sullivan: A mikádó — Katisha
• Franz von Suppé: Boccaccio — Giovanni Boccaccio; Isabella
• Szabados Béla: Fanni – Mademoiselle Bruneau
• Szántó Tivadar: Tájfun – Teréz
• Giuseppe Verdi: Rigoletto – Maddalena; Giovanna
• Verdi: Aida – Amneris; Főpapnő
• Verdi: Otello – Emilia
• Verdi: Falstaff – Mrs. Quickly
• Richard Wagner: A bolygó hollandi – Mary
• Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Magdalena
• Wagner: A Nibelung gyűrűje — Erda; Schwertleite; Roßweise; Első norna
• Wagner: Parsifal – Első apród; III. viráglány
• Carl Maria von Weber: Oberon – Puck
• Ermanno Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Margarita
• Ermanno Wolf-Ferrari: Sly – Kocsmárosné
• Zádor Jenő: Azra – Nadija
• Riccardo Zandonai: Francesca da Rimini – A rabszolgalány

Jegyzetek

1. Báder, Dóra, https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93#B
2. FamilySearch (angol nyelven)
3. Báder Jakab halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 958/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
4. Báder Jakabné Weiszfeld Szidónia halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1673/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
5. Uj Carmen = Színházi Élet V. évf. 5. szám. (1916. január 30.–február 6.) 17–18. l.
6. Tíz kép - A Kozma utcai temető = Caruso blog 2015. november 1.

Források

• A Vázsonyi család vázlatos családfája
• Bársony Dóra Archiválva 2019. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben az OMIKE oldalán
• Bársony Dóra a Magyar Állami Operaház adatbázisában
• Find A Grave
• Magyar színművészeti lexikon
• Magyar zsidó lexikon
• Várnai Péter: Operalexikon. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633301076

További információk

• Bárosny Dóra magánénekesnő balesete Velencében = Újság 1926. szeptember 2.
• Gehl Zoltán grafikája Bársony Dóráról (1927)