Bágyuj Lajos
Bágyuj Lajos (Kolozsvár, 1920. szeptember 24. – 1985) műemlék-restaurátor. Élete és pályafutásaSzülővárosában megkezdett tanulmányait Budapesten folytatta, ahol alapos és magas szintű szakmai képzésben részesült az építőipari szakiskolában. Felsőfokú képzésben nem részesült; tudását autodidakta módon, munka közben szerezte. Mivel tudatában volt elméleti ismeretei hiányosságának, egy-egy felújítási feladat elvégzése előtt alaposan tájékozódott a történelmi háttérről és igyekezett a legjobb szakértők véleményét kikérni, erről tanúskodik levelezése Balogh Jolánnal, Entz Gézával, Herepei Jánossal. Gyakran kérte Kelemen Lajos, Köpeczi Sebestyén József és Bíró Vencel véleményét is. Az 1950-es években felállított Római Katolikus Egyházművészeti Bizottság felállítása jelentős lépés volt az erdélyi műemlékvédelem területén. A bizottság Kolozsváron a Szent Mihály plébánián működött; elnöke Márton Áron püspök volt, az egyik tagja pedig Bágyuj Lajos. Bágyuj Lajos legfontosabb munkái a kolozsvári Szent Mihály-templom külső és belső helyreállítási munkálatai (1956–57), a kolozsvári Farkas utcai templom (1958), a kolozsvári ferences templom (1959), a némai református templom (1961), a szászfenesi római katolikus templom és falfestményeinek helyrehozatala (1961–62), a vajdahunyadi vár (1965–68) és a gyulafehérvári székesegyház restaurálása (1967–73). Restaurálási munkálatokról írásban is beszámolt, cikkei szakkönyvekben és szakfolyóiratokban jelentek meg. A gyulafehérvári vár restaurálása során ő találta meg Martinuzzi Fráter György váradi püspök csontvázát. Tanulmányaiból
Források
Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia