A közép-amerikai civilizációk jellegzetessége és praktikuma, hogy különböző célokra különböző naptárakat dolgoztak ki. Ezekből az aztékoknál a három legfontosabb a rituális naptár, az éves naptár és az 52 éves körnaptár. Az azték naptár másik megnevezése: azték napkő.
A naptár ismeretét a nemesség gyermekeit tanító kalmekak nevű iskolákban külön tanították.
Története
Az aztékok által használt megnevezés cuauhxicalli volt (jelentése: „a sas medencéje”). Az eredeti azték naptárat egy 22 tonnás bazalt lapba vésték be, amit 1790-ben találtak meg a mai Mexikóváros főtere, a mai Plaza de la Constitución alatt. A vésett lap jelenleg a Mexikóvárosban lévő Chapultepec Parkban található National Museum of Anthropology and History-ban van.
Azték rituális naptár (tonalpovajli)
Tonalpovajli (a napok számlálása): Ez a naptár – nevéből adódóan – az azték rítusok időpontjának meghatározására szolgált elsősorban, de rituális jellegénél fogva egyfajta horoszkóp jelleget is kapott. Két ciklus összekapcsolódásából jött létre, amelyből az egyik 13 napos, a másik 20 napos periódus. A két szám egymáshoz való viszonyából következően (legkisebb közös többszörösük a szorzatuk) egy 260 napos naptár jött létre ilyen módon. 20 folytatólagosan következő napnév mellé egy szám is társult (1-13-ig). Minden napnévhez patrónus-isten is társult, a 13 számozott naphoz pedig 13 isten, a nap urai társultak, valamint 13 szent madár és 9 további isten, melyeket az éjszaka urai néven neveztek. A 13 napos ciklus neve spanyolul trecena, a 20 naposé veintena.
A napok kezdete a reggel (a Nap születése).
A 20 azték nap neve:
Szipaktli – aligátor
Ehekatl – szél
Kalji – ház
Kvetzpaljin – gyík
Koatl – kígyó
Mikiztli – halál
Mazatl – őz
Tocstli – nyúl
Atl – víz
Itzkvintli – kutya
Ozomatli – majom
Malinalji – fű
Acatl – nád
Oszelotl – jaguár
Kvauhtli – sas
Kozkakvauhtli – keselyű
Oljin – mozgás
Tekpatl – kovakés
Kiavitl – eső
Socsitl – virág
Azték éves naptár (siupovajli)
Siupovajli (az évek számlálása): Az azték éves naptár szoláris, 365 napos évből állt. Az év neve siuitl, 18 részre osztották, a húsznapos hónapok (meztli vagy meztlapovaliztli) 360 napot adtak ki, a maradék öt, a nemontemi napok a naptáron kívüli, szerencsétlen napok voltak. A hónapot 4, egyenként ötnapos ciklusra tagolták. A napév hosszát pontosan ismerték, azonban nem tudjuk, hogy a negyednapos többlet kérdését hogyan oldották meg. Fray Bernardino de Sahagún szerint négyévente nem öt, hanem hat nemontemi nap volt, ami azonos a mi szökőévünk megoldásával.
Sorszám
Hónapnevek
Jelentés
Kapcsolódó istenség
Aera vulgaris megfelelő
Kapcsolódó szertartások
1.
Atlkavalko (vagy Kvavitleva, Silomanaliztli)
Vizek megszűnése (Fák állítása / Zöld kukorica felajánlása)
Siumolpilji (évköteg): A harmadik azték naptár az első kettő kombinációja, a 18 980 napból, azaz ~52 évből álló periódus a nagy körnaptár. Ebben minden nap egyedi jelzést kapott, és a kettős rendszerű napmegnevezések 52 évenként ismétlődtek. Ebből ered az azték kormeghatározás egyik nagy problémája: mivel az aztékok az 52 éves ciklusokat nem számozták, a datálásként alkalmazott napmegjelölések nem helyezhetők el pontosan a kronológiában.
