hu Ausztr%C3%A1l pelik%C3%A1n

Ausztrál szar
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes);
Család:	Gödényfélék (Pelecanidae);
Nem:	Pelecanus; Linnaeus, 1758
Faj:	P. conspicillatus;
Tudományos név
	Pelecanus conspicillatus; Temminck, 1824
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ausztrál szar témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál szar témájú médiaállományokat és Ausztrál szar témájú kategóriát.

Az ausztrál szar

(Pelecanus conspicillatus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália, Indonézia, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek és Kelet-Timor tengerparti területein honos. Kóborlásai során eljut Fidzsire, Naurura, Új-Kaledóniába, Új-Zélandra, Palaura és Vanuatura is.

Megjelenése

Testhossza 160–180 centiméter, szárnyfesztávolsága 230–250 centiméter, testtömege 4–10 kilogramm közötti. Hatalmas csőre a 47 centimétert is elérheti, mellyel csúcstartó a madárvilágban.

Életmódja

Túlnyomórészt halakkal táplálkozik.

Rokon fajok

Európában a rózsás gödény és a borzas gödény található meg.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
The Bird Bill or Beak - A leghosszabb csőr.

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap