Aubrey Beardsley

Aubrey Beardsley
Frederick Hollyer felvétele (1896)
Született	Aubrey Vincent Beardsley 1872. augusztus 21.[1][2][3][4][5] Brighton[6]
Elhunyt	1898. március 16. (25 évesen)[1][2][3][4][5] Menton
Állampolgársága	brit brit[7][8]
Foglalkozása	író festőművész költő illusztrátor plakátművész litográfus ex libris készítő szerző
Iskolái	Westminster School of Art Brighton Hove and Sussex Sixth Form College
Halál oka	gümőkór
Aubrey Beardsley aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aubrey Beardsley témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Aubrey Vincent Beardsley (Brighton, 1872. augusztus 21. – Menton, 1898. március 16.) angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere. Rajzait kidolgozott kompozíció és határozott, letisztult vonalvezetés jellemzi, amelyekből erotikus, kegyetlen és ironikus tartalmak bontakoznak ki.

Ahogy rajongói állítják róla „rajzolás közben írt”.[9]

Élete

Beardsley Brightonban született, és mint a szecesszió legellentmondásosabb művésze vált ismertté, híressé tették a világát jellemző sötétség és perverzió, valamint groteszk erotika, melyek munkássága utolsó szakaszának fő témái voltak. Előszeretettel nyúlt mitológiai-bibliai és történelmi-misztikus témákhoz.

Képei többsége tussal készült: jellemzőik a nagy fekete területek és a papír űrjének kontraszthatása, az aprólékos, ékszerszerű kidolgozottság, a finomság, a vonalkultúra egyedisége.

Leghíresebb munkái Oscar Wilde Saloméjának illusztrációi és az úgynevezett Yellow Book kiadvány képei.

Készített karikatúrákat is, esetenként politikai tartalommal. Charles Kains Jackson, aki a The Artist and Journal of Home Culture című, elsősorban festőknek szánt folyóirat főszerkesztője volt, szintén közölt tőle illusztrációkat. (A lap arról volt híres, hogy erőteljes homoszexuális propagandát folytatott, a női nem csaknem teljes körű alsóbbrendűségének hangoztatásával.)[10]

Bár Beardsley, ahhoz a homoszexualitásáról is ismert csoporthoz csatlakozott, amely Oscar Wilde-ot és más angol esztétákat is magában foglalt, szexualitása nincs tisztázva hitelt érdemlően. Spekuláció tárgya az is, folytatott-e nővérével, Mabellel vérfertőző viszonyt, vagy sem.

Tuberkulózisban halt meg Franciaországban, Mentonban, mindössze 25 évesen.

Munkássága

Hatásai

Beardsley egyik képe, Pierrot halála (La mort du Pierrot) inspirálta Ady Endrét Lédával a bálban című versének megírására.

Képgaléria

• 
  Artúr király halála
• 
  A pávaszoknya 1892
• 
  Isolde, 1895 illusztráció a "The Studio" magazinnak

Bibliográfia

• Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége; Budapest, 1907
• Aubrey Beardsley (1872–1898) rajzainak lajstroma; bev. Czakó Elemér; Franklin Ny., Budapest, 1907
• Aubrey Beardsley, Selected Drawings: (Grove, 1967) ISBN B000CNTRNG
• David Wallechinsky, The People's Almanac III: (Bantam, 1981) ISBN 0-553-01352-1

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. Aubrey Vincent Beardsley (holland nyelven)
3. Aubrey Vincent Beardsley (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
7. LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
8. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
9. Vernon Duckworth Barker: MEN AND MEMORIES (1872-1900) William Rothenstein könyve
10. Ajtay-Horváth Magda: A Szecesszió Stílusjegyei A Századforduló Magyar És Angol Irodalmában

További információk

• Aubrey Beardsley cartoons at CartoonStock
• Aubrey Beardsley's gravesite, Menton, France (at findagrave.com)
• Ragnarok Press – commercial site
• Under the Hill Archiválva 2008. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben by Beardsley
• About the final days of English illustrator Audrey Beardsley Archiválva 2008. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Aubrey Beardsley Gallery (Mostly early works) Archiválva 2008. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A short essay about the Artist
• Audrey Beardsley Pictorial History