|
Articsóka
Az articsóka (Cynara cardunculus var. scolymus) Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény. Az ókori görögök óta fogyasztott zöldségféle. Európában főleg a Földközi-tenger térségében – leginkább Olaszországban – termesztik, de konzervált formában az északibb területeken is fogyasztják.[5] Magyarországon sokáig dísznövényként tartották. RendszertanaMás rendszerezők a Cynara cardunculus fajba,[2] esetleg ennek típusalfajába olvasztották, azaz Cynara cardunculus subsp. cardunculus néven,[3] megint mások ugyanezen fajnak egyik változataként, azaz Cynara cardunculus var. scolymus néven[4] tárgyalják. MegjelenéseMagas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű. Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak. Magról hajtva többnyire csak a második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő fészekvirágzatai a nyár végén jelennek meg a virágzati tengelyeken. FelhasználásaZöldségnövény: elhúsosodott virágzati tengelye és fészekpikkelyeinek töve képvisel táplálkozási értéket.[5] Emiatt a fészekpikkelyekkel fedett virágzati bimbókat kocsányuk húsos részével együtt szedik le a növényről, majd blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után eszik. Az olasz és francia éttermekből nem hiányozhat. Vásárlásnál érdemes a kisebb bimbókat választani. Készíthető belőle előétel fűszeres mártással, vagy megtölthető húsfélével. Markáns íze miatt nem kell fűszerezni, elég citromlével meglocsolni. Az antik világban drága ínyencségnek számított: nem annyira íze, mint inkább vélt afrodiziákumos hatása miatt. Ezt ugyan nem sikerült tudományosan igazolni, de az articsóka a mediterrán konyha jóvoltából igen elterjedt. GyógynövénykéntAz articsókának állítólag étvágy, emésztésserkentő és koleszterinszint-csökkentő hatása van. A különböző hatásmechanizmusok miatt (a koleszterin fokozott kiválasztódása, megnövekedett koleszterinfelhasználás az epesav szintézishez és az új koleszterin képződésének gátlása a májsejtekben) valójában azt mondják, hogy az articsóka fogyasztása akár 12%-kal is csökkentheti az összkoleszterinszintet. Ebből a szempontból az articsóka fontos szerepet játszik az érelmeszesedés megelőzésében. A benne található keserűanyag cinarin serkenti a máj anyagcseréjét. A húsos részek főzésén-párolásán kívül leveleit zöldséglevekben, teákban, száraz kivonatokban és tinktúrákban használják. Gyógyászati és diétás hatásukat a polifenol- és különösen a speciális flavonoidok és kínasavszármazékok magyarázzák. Különösen az articsókalevelekből származó friss növényi kivonatokat használják sikeresen diszpepszia és hiperkoleszterinémia kezelésére.[6] A védő szabadgyökfogó nitrogén-monoxid képződése jelentősen megnő.[7] Ez a cukor- és zsíranyagcserét is javíthatja.[8][9][10] A szív- és érrendszeri betegségek és a metabolikus szindróma is pozitívan befolyásolható vele. Az articsóka friss növényi kivonatai anyagcsere-serkentő hatást fejtenek ki az emberi szervezetben, ami az endogén gyökfogó nitrogén-monoxid fokozott képződése révén antioxidáns védelemmel jár. A nitrogén-monoxid serkenti a mitokondriumok aktivitását és képződését. Ez az általános egészségi állapot, az életminőség és a közérzet javulásához vezet a jelentősen megnövekedett anyagcsere-hatékonyság révén. Beltartalmi anyagaiBeltartalmi anyagai: cinarin, szeszkviterpén-laktonok, alkaloidok, flavonoidok (szkolimozid), inulin, aromaanyagok, keserűanyagok. Termesztése
 2022-ben az articsókát 29 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 2,1 millió tonnát. A világ legnagyobb articsóka termelői közé tartozik Mexikó (25,3%), Egyiptom (21,1%), Olaszország (17,4%), Spanyolország (9,2%) és Algéria (5,7%). Ezek az országok a 2022-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2022-ben Mexikó, Egyiptom és Olaszország az éves termés több mint felét (63,8%) adták a világ articsóka termelésének. Magyarország 30 tonnát termelt 2022-ben, ezzel a világ 27. legnagyobb articsókatermelője volt. Április második felében állandó helyre, 1×1 m távolságra vetik, de így csak a következő évben szedhető, míg palántázással már az első évben is ad termést. A palántaneveléshez már februárban melegágyba, cserépbe vetik a magot, márciusban válogatják a hajtásokat, és áprilisban ültetik ki állandó helyére. A hajtásválogatáskor leszedett rügydugványok továbbra is melegágyban tartva gyökereztethetők. Víz- és tápanyagigényes növény. Ősszel az elvirágzott virágzati szárat kitörik, és felkupacolással, takarással védik a téli fagyok ellen – a védelmet a következő év áprilisában távolítják el. Ilyenkor ismét átnézik a hajtásokat, és a két legfejlettebbet hagyják meg. A virágzatkezdemény általában júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető. Ábrázolása a művészetekbenA magyar irodalomban Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában című regényében tesz szert különös szerepre, amikor a nagy Levin az úriember fogalmának meghatározására használja: „Úriember nem eszi az articsókát vajasmorzsával. Ez a felcseperedett kispolgárok legrútabb szokása”. KépekJegyzetek
Fordítás
További információk Nézd meg az articsóka címszót a Wikiszótárban!
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
