Aristide Maillol

Aristide Maillol
Rippl-Rónai József festménye (1899)
Született	Aristides Maillol 1861. december 8. Banyuls-sur-Mer
Elhunyt	1944. szeptember 27. (82 évesen) Banyuls-sur-Mer
Állampolgársága	francia[1][2]
Nemzetisége	katalán
Házastársa	Clotilde Narcis (1873-1952)
Foglalkozása	festő grafikus szobrász
Iskolái	École nationale supérieure des Beaux-Arts Académie Colarossi
Kitüntetései	a francia Becsületrend parancsnoka
Halál oka	közúti baleset
Aristide Maillol aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aristide Maillol témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Aristide Maillol (katalánul Aristides Maillol) (Banyuls-sur-Mer, 1861. december 8. – Banyuls-sur-Mer, 1944. szeptember 27.) katalán származású francia szobrász, festő és grafikusművész. A franciaországi szobrászatban legnagyobb ellenfele Auguste Rodin, aki 20. századi európai szobrászatot jelentősen befolyásolta. A Nabis művészeti csoportosulás tagja.

Életútja, munkássága

Korán eldöntötte, hogy festő szeretne lenni, 1881-ben Párizsba ment tanulni, nem vették fel mindjárt az École-de Beaux-Arts-ra, 1885-ben sikerült bejutnia, itt Jean-Léon Gérome és Alexandre Cabanel voltak a mesterei. Korai festményeit Paul Gauguin és Pierre Puvis de Chavannes hatása alatt festette, együtt tartott ő is a Pont-aveni iskola és a Nabis csoport festőivel a szimbolista és a pointillista stílus irányába.

Gauguin irányította érdeklődését a díszítő művészet felé, faliszőnyegek tervezésére biztatta. 1893-ban nyitott is Maillol egy nagy sikerű gobelin műhelyt szülővárosában, mely a gobelin-művészet megújítását jelentette. A maga készítette növényi festékekkel színezett szőnyegszériái igen népszerűek voltak. Ebben a műhelyben dolgozott Clotilde Narcis, Maillol majdani felesége és aktszobrainak modellje. Az 1890-es évek közepétől már kis viasz és terrakotta szobrokat kezdett formázni, majd a kő és bronz formázására is áttért, érdeklődése a szobrászat felé fordult és Párizsba költözött 1896-ban, immár feleségével együtt.

Szakított a Rodin hatása alatt elterjedt vázlatszerű, festőies, minden plasztikai komponálás nélküli iránnyal, Maillol erős szobrászati zártságra, a leegyszerűsített formák architektonikus felépítésére törekedett. Ebben a törekvésében erősen segítette a keleti, asszír és egyiptomi, az archaikus görög és a régi európai mesterek művészetének tanulmányozása. (Tapasztalatszerző útjait Gróf Harry Kessler (1868-1937) műgyűjtő, mecénás, író és diplomata támogatta.) A konstruktív szobrászati formák kezdeményezésével igen nagy szerep jutott Maillol-nek a modern szobrászat új utakra indításában és hatását az egész újabb szobrászgeneráció megérezte, ezzel Maillol a 20. századi modern szobrászművészet egyik úttörőjévé vált.

Fő témája a ruhátlan emberi test, főleg női aktok, általuk fejezi ki szimbolikus mondanivalóit. Ruhával fedett női alakjain (Flora) a textília szorosan simul a testre, nem bontja meg az alak tömegét. Hatása és jelentősége a szobrászat területén éppen az, ami Paul Cézanne szerepe a festészetben, egy áttörés, túllépés a naturalizmuson, de az impresszionizmuson is. Ismertebb szobrászművészeti alkotásaiból:

• Biciklista (férfi akt, Harry Kessler gyűjteményében)
• Ifjú (férfi akt, H. Kessler gyűjtemény)

Az éjszaka (Stuttgart, 1902)

• Az éjszaka (női akt, 1902)
• Bányászat
• Meztelen nő
• Kis ülő fürdőző
• A forrás
• Női torzó
• Guggoló nő
• Cézanne-szobor
• A bánat
• Pomona

Portrészobrai közül kiemelkedik pár női fej és Étienne Terrus (katalánul: Esteve Terrús) és Pierre-Auguste Renoir festők képmásai.

Szobrai láttán hamar felkarolták a párizsi műkereskedők is, kiállított Párizsban, Európa több országában és az Amerikai Egyesült Államokba is eljutott szoborkiállításaival. Jeles, magán- és közgyűjtemények őrzik munkáit, egyes alkotásai köztereket díszítenek. Ülő fürdő nő, Térdelő nő, Féltérdre ereszkedő női akt c. alkotásaiból a budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz egy-egy példányt.

Könyvillusztrációi közül legismertebbek Vergilius Eclogáihoz és Longosz Daphnis és Chloe című műveihez készített fametszetei.

Katalán identitását soha nem tagadta meg, a francia mellett a katalán nyelvet is beszélte.

Utazás közben autóbaleset következtében hunyt el.

Emlékezete

Emlékezetére mind szülővárosában, mind Párizsban működtetnek Maillol-ról elnevezett múzeumokat, szobrai halála után is rendszeresen szerepelnek kiállításokon.

Köztéri szobraiból

• 
  Torzó (1911)
• 
  A három nimfából a középső figura
• 
  Lebegő akt (1939)
• 
  A folyó (1938-43)
• 
  Szobortörzs nyáron[3]
• 
  Tanulmány a hegyhez
• 
  A folyó, Hamburg[4]

Jegyzetek

1. KulturNav (angol, bokmål norvég, svéd, finn, dán és észt nyelven), 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
2. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
3. Felállítva Barcelónában az 1992-es Olimpiai játékok tiszteletére.
4. Felette plakát az aktuális kiállításhoz: „Avantgárd festőművészek Hamburgban 1890-1933 közt.”

Források

• Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadás, 1929. 73-74. p.
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Fotos relacionades amb el document: Aristides Maillol 10 imatges trobades (katalánul)

További információk

• Artcyclopedia
•  Cifka Péter: Maillol. 1861–1944; Corvina, Bp., 1965 (A művészet kiskönyvtára)
• Passuth Krisztina: Le Corbusier, Maillol, Braque; Képzőművészeti Alap, Bp., 1970 (Az én múzeumom)
• Harsányi Zoltán: Maillol; Gondolat, Bp., 1979 (Szemtől szemben)
• Rippl-Rónai, Maillol. Egy művészbarátság története. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2014. december 17–2015. április 6. The story of a friendship. Exhibition at the Hungarian National Gallery, 17 December 2014–6 April 2015; szerk. Földi Eszter; Szépművészeti Múzeum–MNG, Bp., 2014 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)