Ararát (hegy)

Ez a szócikk a törökországi masszívumról szól. Hasonló címmel lásd még: Ararát (egyértelműsítő lap).

Ararát
Magasság	5137 m
Hely	Törökország
Hegység	Örmény-felföld
Relatív magasság	875–2000 m
Dominancia	379,29 km
Típus	rétegvulkán
Utolsó kitörés	1840[1]
Elhelyezkedése
Ararát Pozíció Törökország térképén
é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″39.701883333333, 44.298316666667Koordináták: é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″39.701883333333, 44.298316666667
Ararát Pozíció Örményország térképén
Peakbagger
A Wikimédia Commons tartalmaz Ararát témájú médiaállományokat.

Az Ararát kétcsúcsú vulkáni masszívum az Örmény-magasföld nyugati részén.[2] Az egyik csúcsa a Kis-Ararát, a másik a Nagy-Ararát. A hegység Törökország és Örményország határának közelében fekszik, de török területen, 5000 méter feletti legmagasabb csúcsokkal.

Két fő része (csúcsa):

• Nagy-Ararát (török: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa: کوه آرارات Kūh-e Nūḥ, örmény: Մասիս Maszisz vagy Արարատ Ararat)
• Kis-Ararát (török: Küçük Ağrı Dağı, örmény: Սիս)

2004-ben a hegység mindkét része egy Nemzeti Park része lett. A terület viszont török katonai területnek számít, és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5137 m magas.[3] Relatív magassága az Araksz völgyéhez 875 méter, a Doğu Bayazıt medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3896 méter magas.[4] Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.

Hagyomány

A hegy a nevét az i. e. 1. évezredi Urarturól kapta („Ararát Királyság”), és asszír eredetű.

A Biblia özönvíz-történetében az Ararát hegyén feneklett meg Noé bárkája (Ter. 8:4)

A 10. század előtti örmény tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz az özönvíz történethez, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) Az örmény hagyomány alapján Noé fiának, Jáfetnek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.[5][6]

Földrajz

A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A paleozoikum képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a pliocén végén és a pleisztocénben működött. A vulkanizmus a szubdukciós típusba tartozik, az Eurázsiai-lemez és az Arábiai-lemez ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a Kaukázus, és az Eurázsiai-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátot. Eredetileg a szinorogén és szubszekvens szakaszban andezites láva volt jellemző, de a finális periódus bazaltos lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű földrengések rázzák meg az Ararát környékét.

Az Ararát 3D-s képe

Galéria

• 
  Műholdas kép, 2001. márc.
• 
  Légifelvétel
• 
  Örményország felől
• 
  Iğdır (Töröko.) felől
• 
  Doğubeyazıt (Töröko.) felől
• 
  Az Örmény SZSZK címerén
• 

Jegyzetek

1. Smithsonian Institution Global Volcanism Program: Ararat Eruptive History. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 21.)
2. http://mek.oszk.hu/00000/00070/html/fra-geo.htm
3. Yilmaz, Y.; Güner, Y.; Saroğlu, F. (1998). "Geology of the quaternary volcanic centres of the east Anatolia". Journal of Volcanology and Geothermal Research. 85: 173–210. doi:10.1016/s0377-0273(98)00055-9
4. http://www.erisi.com/gelisim/harita/trmap/fiziki.jpg
5. Khorenatsi 1978
6. Panossian, Razmik (2006): The Armenians: From Kings and Priests to Merchants and Commissars

Források

• Ararat. Encyclopædia Iranica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)