Aposztróf

Az aposztróf vagy hiányjel ( ’ ) legtöbbször a szórészek, betűk elhagyását jelölő írásjel. Mindig dőlt, és sans-serif betűtípusnál teli karikás 9-es alakú. Kinézetre megegyezik a félidézőjellel (harmadlagos idézőjellel), valamint a vesszővel is, kivéve hogy feljebb helyezkedik el: ’, és ’,. Amennyiben a szót követi, mindig szóköz nélkül tapad hozzá. ASCII kódja: 39, Unicode-os kódja: U+2019, beírása Windows alatt: Alt+0146 és Alt+39.

Változatai

Módosító aposztróf

A dőlt aposztrófnak egy másik formája is létezik, a módosító aposztróf, ezt azonban csak speciális esetekben használjuk, például átírásban a betű szokásos hangértékétől való eltérést jelölve. Jele: ʼ. A két jel szembeállítva sans-serif betűtípusnál: ’ʼ, monospace betűtípusnál: ’ʼ. Szemben a sima aposztróffal, a módosító aposztróf monospace betűtípusnál is görbül és karikát tartalmaz, továbbá a sima jelnél nagyobb méretű, fölfelé kilóg a nagybetűk felső vonalából, és valamivel nagyobb betűközt hagy (N’N és NʼN).

Írógépes aposztróf

A sima függőleges vonal használata, az úgynevezett írógépes aposztróf ( ' ) igényes nyomdai kiadványokban nem használatos sem az idézőjel, sem az aposztróf szerepében.

Kódja: Unicode U+0027.

Felső vessző

Az írógépes aposztrófhoz hasonló, de enyhén vékonyodó „vessző” ( ′ ) számos tudományágban a variáns, változat, módosulás jelzésére, illetve a láb és a perc, ill. szögperc, ívperc jelölésére szolgál (lásd OH. 297., 298., 387., 389. o.).

A többi hasonló jel felsorolását lásd alább.

Funkciója

A magyar nyelvben

Az aposztróf a mai magyarban csak ritkán használatos, részben a köznévi istenfogalmat alkalmazó rögzült kifejezésekben (például Hál’ istennek, ne adj’ isten, biz’ isten, tudj’ isten, urambocsá’); részben a pongyola beszédben elhagyott hangok jelölésére (Ne nézzé’, kérdezzé’; Haggyá’ má’ békibe’). A szóösszetételen belüli hangelhagyások azonban jelöletlenül is maradhatnak (például es(∅)ernyő, gazd(∅)asszony, vissz(∅)ér). Évszámoknál, amennyiben hiányzik az ezres és a százas érték, nem kötelező kitenni; ha mégis kitesszük, ez esetben is 9-est formáz, pl. ’94.[1][2]

A XIX. századig jóval elterjedtebb volt a magyar helyesírásban (részben a határozott névelő teljes az alakjára utalva, pl. a’ szék, részben a birtokos szerkezetben fakultatív -nak/-nek jelölésére, pl. házunk’ ajtaja, részben pedig az és rövid ’s alakjában)[3] – 1879-ben törölték el,[4] de némely hiányjellel írott családnévre (pl. ’Sigmond Elek, valamint ’Soldos, ’Sigray, ’Sennyei, O’sváth – az ’s mindben [zs] hangértékkel) a XX. század első felének szabályzatai is felhívták a figyelmet.[4]

Esetenként aposztróf szerepel a majdnem rövidüléseként álló majd után, de a helyesírás ezt is anélkül írja elő. A kontextus rendszerint eligazít a jövőre utaló majd szóhoz képest: Majd összeesett, olyan fáradt volt és Majd meglátom, mit tehetek.

Más nyelvekben

• Az angolban rövidítő funkcióban: he’s gone (he has gone) ’elment’, he’s here (he is here) ’itt van’, valamint birtokost jelölve: Peter’s house ’Péter háza’ vagy McDonald’s.
• A németben magánhangzó elhagyásakor: Heute ist’s kalt (ist es kalt) ’ma hideg van’.
• Az olaszban névelők, elöljárók magánhangzó előtti alakjaként: l’enciclopedia ’a lexikon’, commedia dell’arte, illetve nevekben (pl. Gabriele D’Annunzio, Villa d’Este).
• A franciában névelők, névmások végződése helyett kiejtett magánhangzó előtt: l’orange („la orange” helyett) ’narancs’, j’habite („je habite” helyett) ’lakom’, továbbá: c’est la vie, l’art pour l’art, Gare de l’Est, Côte d’Azur, L’Humanité illetve nevekben (pl. Jeanne d’Arc, Jean le Rond d’Alembert).
• A hollandban szókezdő helyzetben is, pl. Hága helyi nevében: ’s-Gravenhage.
• Ír családnevekben gyakran előfordul egy O után, például O’Toole, O’Brian.
• Stb.

Egyéb

• A földrajzi nevek közül előfordul Csád fővárosa, N’Djamena nevében.

Hasonló jelek

Nem tévesztendő össze az alábbi jelekkel:

’	a voltaképpeni aposztróf (összehasonlítás végett) – OH. 298. o.
ʼ	módosító aposztróf
'	írógépes aposztróf
′	a „vessző”: a variáns, a perc és a láb jelölésére
´	éles ékezet (a magyarban például az á, é, í, ó, ú betűkön használatos)
‘	fordított aposztróf
ʻ	a módosító aposztróf fordítottja (például Hawaiʻi, Nukuʻalofa tongai főváros vagy a tongai paʻanga nevében, ill. az üzbég nyelvben használatos)
`	tompa ékezet (többek közt a franciában, az olaszban, a portugálban használatos magánhangzók mellékjeleként)
ˈ	fonetikai jelként a hangsúly jelölője
᾿	felülvonás a görög nyelvben: az aspiráció nélküli ejtés jelölésére (spiritus lenis)
῾	fordított felülvonás a görögben, az aspirált ejtés jelölésére (spiritus asper)
ʿ	az arab ﻉ (ajn) átírására használatos (akárcsak a fordított aposztróf, a módosító aposztróf fordítottja vagy a tompa ékezet, átírási rendszertől függően)
ʾ	ellenkező irányú félkör (az alef betű és az arab hamza átírására)

A ľ, ď, ť kisbetűkön és a Ľ nagybetűn aposztrófhoz hasonló vonás látható, ez azonban a hacsek módosult alakja (a nagy Ď és Ť már szabályos kinézetű). Ennek megfelelően Windows alatt a megfelelő alapbetűk lenyomása előtt az AltGr+2 billentyűkombinációt (amelyen a hacsek jele ( ˇ ) található) szükséges lenyomni az említett betűk előhívásához.

A lett nyelvben a ģ esetén (a betű alsó szára miatt) aposztrófhoz hasonlóan bukkan fel a palatalizáció jele, szemben a ķ, ļ, ņ betűkkel – nevük mindegyik esetben cédille. A románban szintén hasonló alakú módosítójel, mégpedig vessző szerepel a Ț ț, illetve az Ș ș betűkön.

Jegyzetek

1. AkH.^12 275.
2. Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírási tanácsadó. Osiris Diákszótár. Osiris Kiadó, Budapest, 2008, ISBN 9789633899755, 238. o.
3. Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai. A’ M. T. Társaság’ különös használatára. Harmadik kiadás. Budán, a’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. 1838.
4. Fercsik Erzsébet: Az akadémiai helyesírási szabályzatok és a személynevek írása. In: Hagyomány és újítás a helyesírásban : Válogatás a Nagy J. Béla országos helyesírási verseny köteteinek anyagából. Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó, 2007, pp. 133–151.