Apolda

Apolda
Apolda címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Járás	Weimarer Land járás (1994. július 1. – )
Irányítószám	99510
Körzethívószám	03644 036462 036465
Testvérvárosok	Lista Seclin Mark község Rapid City
Népesség
Teljes népesség	22 896 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	494,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	205 m
Terület	46,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 51° 01′ 29″, k. h. 11° 30′ 50″51.024722222222, 11.513888888889Koordináták: é. sz. 51° 01′ 29″, k. h. 11° 30′ 50″51.024722222222, 11.513888888889
Apolda Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Apolda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apolda témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Apolda település Németországban, azon belül Türingiában. Kelet-Thüringia egyik legjelentősebb városa. Lakosainak száma 22 896 fő (2023. december 31.).[1] Apolda Bad Sulza, Ilmtal-Weinstraße és Wiegendorf községekkel határos.

Fekvése

Egy völgykatlanban, mezőgazdasági vidék közepén, Jénától északnyugatra, Weimartól északkeletre, Bad Sulzától 10 km-rel délnyugatra fekvő település.

Története

Apolda területén már a bronz-és a vaskorban is több település jött létre. Kr.e. I. századtól Germán törzsek, Hermundurok éltek a területen, akik az Elba-Havel területéről vándoroltak ide. A 8.-9. században szláv csoportok telepedtek le a Saale és az Ilm körzetében. Ez a terület a mai Apolda város területét foglalta magába. Az ország keleti határa a Frank Birodalom volt.

Appolda nevét 1119-ben említette először oklevél, mely már két templomáról is említést tett; a Szent Márton templomról és a Szent János-kápolnáról.

1348-tól 1631-ig a Vitzhum család birtokában volt, majd rövid ideig Szász Altenburg, majd 1672-től a Szász-Weimar hercegséghez tartozott.

A település lakosai eleinte kizárólag földműveléssel foglalkoztak. 1593-ban azonban Apolda egyik lakosa elterjesztette a harisnyakötés művészetét. Apoldának ma isfontos kötszövő ipara van.

A városban levő harangöntő üzemben Christoph Rose céhmester 1722-ben öntötte az első harangot. Az üzem később a Schilling család tulajdonába került. Az 1980-as évek körül is e család leszármazottja tervezte a harangokat. A harangöntő üzemben harangjátékokat is készítettek, többek között Magdeburg, Erfurt számára is.

A város legérdekesebb látnivalói közé tartozik az 1558-1559-ben épült kora reneszánsz Városháza (Rathaus), gótikus ablakaival, szép tornyával, valamint egy művészi kút a piactéren és az alapjaiban késő gótikus stílusú , de a 19. században erősen átformált plébániatemplom, valamint a Vitzhumiak régi kastélya, amelyben a jénai egyetem egyik tanintézete kapott helyet. A helytörténeti múzeumban a városi harangöntés története látható.

Nevezetességek

• Városháza ˙Rathaus)
• Piactéri kút
• Plébániatemplom
• Kastély
• Helytörténetoi múzeum

Galéria

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1985 és 2023 között

Lakosok száma	29 000	22 364	22 163	22 012	22 232	23 072	22 896
	1985	2015	2017	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Kapcsolódó szócikkek

• Türingia települései

További információk

• Hivatalos oldal (német)

Jegyzetek

1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)