hu Ap%C3%A1capacsirta

Apácapacsirta
	A hím
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Pacsirtafélék (Alaudidae);
Nem:	Eremopterix;
Faj:	E. verticalis;
Tudományos név
	Eremopterix verticalis; (A. Smith, 1836)
Szinonimák
	Megalotis verticalis
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Apácapacsirta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Apácapacsirta témájú kategóriát.

Az apácapacsirta (Eremopterix verticalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Andrew Smith olasz ornitológus írta le 1836-ban, a Megalotis nembe Megalotis verticalis néven.^[3]

Eremopterix verticalis damarensis (Roberts, 1931) - Angola partvidéke, Namíbia, nyugat-Botswana, északnyugat-Dél-afrikai Köztársaság, időnként Zambia, nyugat-Zimbabwe területén;
Eremopterix verticalis harti (Benson & Irwin, 1965) - nyugat-Zambia;
Eremopterix verticalis khama (Irwin, 1957) - északkelet-Botswana, nyugat-Zimbabwe, időnként Zambia területén;
Eremopterix verticalis verticalis (A. Smith, 1836) - délnyugat-Zimbabwe, délkelet-Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, időnként Zambia területén.

Afrika déli részén, Angola, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Lesotho, Namíbia, Zambia és Zimbabwe területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz gyepek és cserjések, folyók és patakok környékén, valamint legelők és szántóföldek. Állandó, de kóborló faj.^[4]

Testhossza 13 centiméter, testtömege 13-21 gramm.^[5] A hím sötét fejének két oldalán fehér foltot visel.

Magvakkal és növényekkel táplálkozik, de rovarokat, mint a lepkéket, méheket, darazsakat, sáskákat és a hangyákat is fogyaszt.

A talajra készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 1-5 tojásból áll.

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 6.)