Antal János (orvos)

Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Antal János (egyértelműsítő lap).

Antal János
Született	Singer János 1869. július 13. Győr
Elhunyt	1945. december 20. (76 évesen) Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Oehler Sarolta Sárközy Márta (h. 1926–1929)
Gyermekei	négy gyermek
Foglalkozása	fogorvos
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Bécsi Egyetem (–1892, orvostudomány)
Sírhelye	Új köztemető
Sablon Wikidata Segítség

Antal János, 1890-ig Singer[1] (Győr, 1869. július 13.[2] – Budapest, Józsefváros, 1945. december 20.)[3][4] fogorvos, egyetemi tanár.

Élete

Singer Ármin kereskedő és Neumann Janka gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem és a Bécsi Egyetem hallgatója volt. 1892-ben előbbin orvosdoktori oklevelet szerzett és ugyanebben az évben kitért a református vallásra. 1903-ban a fogászati kór- és gyógytan tárgykörben magántanári képesítést kapott. A Budapesti Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetében Bókay Árpád gyakornoka, 1890 és 1897 között egyetemi tanársegédje volt. 1897 és 1898 között a Fogászati Klinikán dolgozott egyetemi tanársegédként. 1898-től 1941-ig a Budai Irgalmasrendi Kórház Fogászati Osztályának főorvosa volt, s 1903-tól 1941-ig a Budapesti Tudományegyetemen, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanított. 1905. december 15-től a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke volt, de másfél évvel később az új Egyesület alapítása után lemondott az elnökségről és ezzel egy időben megszüntette az Egyesület lapját, amely a Magyar Fogorvosok Lapja néven működött. 1912-ben udvari tanácsosi címet kapott. Fogászati toxikológiával, farmakológiával és sztomatológiával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a foszformérgezés ellenszereinek vizsgálata terén. Kezdeményezte, hogy a fogtechnikusokat bizonyos fogászati műveletekre is képesítsék, ezért bizonyos fogtechnikusi és fogorvosi körökkel is szembekerült és etikai vétséggel vádolták meg. Emiatt egyesületi tisztségeitől is kénytelen volt megválni és szakirodalmi munkásságát is lényegében abbahagyta. Írásai Magyarországon elsősorban az Orvosi Hetilapban (1891-től), a Magyar Orvosi Archívumban (1893-tól) és a Budapesti Orvosi Ujságban jelentek meg (1906-tól). Halálát mérgezés okozta.

Az Új köztemetőben a főváros által adományozott díszsírhelyen helyezték végső nyugalomra.

Családja

Első felesége Öhler/Oehler Sarolta volt (elváltak), Öhler Ábrahám járásorvos és tiszteletbeli megyei főorvos lánya. Második házastársa Sárközy Márta volt, akivel 1926. október 3-án Budapesten kötött házasságot, majd 1929-ben elvált tőle.[5]

Gyermekei:

• Antal Ilona (1895–1970) rajztanárnő. Férje Ducsay Béla Gyula (1893–1967) festőművész, középiskolai tanár.
• Antal István (1896–1933) kórházi főorvos. Felesége Ursiny Margit.
• Antal Ibolyka (1898–1975). Férje Mengesz Győző (1894–?) magántisztviselő.
• Antal Margit (1899–?). Férje Spiry András József (1894–?) orvos. 1939-ben elváltak.

Főbb művei

• Újabb gyógyszerek a stomatológiában (Budapest, 1898)
• Útmutató a foghúzásban (Budapest, 1902)
• A fogtechnikusügy rendezéséről, különös tekintettel a proletárdiktatúra idejére (Budapest, 1920)
• Újabb adatok a foghúzás technikájához (Fogorvosi Szemle, 1927)
• Az Irgalmasrend kórházai (Népegészségügy, 1929)
• A foszforos bombák által okozott testi sérülések gyógykezelése (Népegészségügy, 1944)

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 89682/1890. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 11. oldal 10. sor
2. Születési bejegyzése a győri izraelita hitközség születési akv. 28/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
3. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 103/1946. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
4. Gyászjelentése (1945). (Hozzáférés: 2021. február 10.)
5. Házasságkötési bejegyzése Sárközy Mártával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 356/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 9.)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Huszár György: Emlékezés Antal Jánosra (1969. december 1.) Fogorvosi szemle, 62. évfolyam, 12. szám
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 38. o.  Online elérés
• Névpont