Anlamani
Anlamani (uralkodói nevén Anhkaré) a Kusita Királyság egyik uralkodója, aki kb. i. e. 620–600 között uralkodott Napatában. Az egyiptomi fáraók mintájára teljes fáraói titulatúrát vett fel.[1] Uralkodása alatt Kús hatalma növekedett. Anlamani elődje, Szenkamaniszken fia volt. Öccse, Aszpelta követte a trónon.[2] EmlítéseiAnlamani főként egy sztéléről ismert, melyet a szudáni Kawa templomában fedeztek fel. A sztéll beszámol anyja, Naszalsza kawai látogatásáról fia koronázása alkalmából, valamint arról, hogy Anlamani négy húgát kinevezte szisztrumjátékossá Ámon Gebel Barkal-i nagy templomában, valamint hadjáratot folytatott a Kawát fenyegető nomád törzsek ellen. Gebel Barkalból előkerült a király két gránitszobra, Meroéból pedig egy kőtömb, melyen szerepel a neve.[3] Az egyik szobor ma Kartúmban, a Szudáni Nemzeti Múzeumban található, a másik, négyméteres szobra a Bostoni Szépművészeti Múzeumban.[4] Anlamani sírja Nuriban található, a Nu. 6 számú núbiai piramis. A vallásos szövegekkel díszített hatalmas sírkamrában szarkofág állt. Fivére, Aszpelta uralkodása alatt, i. e. 592-ben az egyiptomi II. Pszammetik hadjáratot indított Kús ellen és kifosztotta Napatát. NeveAnlamani titulatúrája:
GalériaJegyzetek
Fordítás
Külső hivatkozások |
Portal di Ensiklopedia Dunia