Angelo Torricelli

Angelo Torricelli
Személyes adatok
Születési dátum	1869
Születési hely	Palermo[1]
Halálozási dátum	1944
Halálozási hely	Palics
Állampolgárság	olasz magyar
Versenyzői adatok
Fegyvernem	Kard, tőr
Edzői adatok
Tanítványok	Gerentsér László Földes Dezső

Angelo Torricelli (magyarosan: Tor(r)icelli Angelo) (Palermo, 1869 – Palics, 1944) Magyarországon, később Jugoszláviában élő, dolgozó olasz vívómester.

Életútja

Elvégezte a neves olasz vívómesterképző intézetet, a római Scuola magistrale militare di scherma-t. A kétéves képzés után katonai vívómesterként a 3. lovasezrednél szolgált (Reggimento „Savoia Cavalleria” (3º)). 1892 májusában tagja volt annak a csapatnak, amely Londonban, a Királyi Katonai Tornán (Royal Military Tournament) bemutatta az olasz vívás legújabb eredményeit. A csapatot Masaniello Parise alezredes (1850–1910), a Scuola magistrale igazgatója vezette, további tagjai voltak: Italo Santelli, Agesilao Greco és Vincenzo Drosi.[2]

Santelli 1896-ban Budapesten megnyerte a millenniumi vívóverseny mesterek részére kiírt kardversenyét. Látványos sikerének köszönhetően meghívták a Magyar AC (Magyar Atlétikai Club) vívómesterének. Valamikor 1897-1898 táján Italo Santelli meghívására Torricelli is Magyarországon kezdett oktatni, előbb Szegeden, később pedig Budapesten. Gerentsér László 1897 és 1898 között, Szegeden volt az olasz vívómester tanítványa. Budapesten a Fővárosi Vívó Club vívómestere volt. 1910-ben ünnepelte fővárosi ténykedésének tizedik jubileumát.[3]

Az első világháború előtt Szabadkán telepedett le és ott folytatta az olasz vívás oktatását, egészen az 1944-ben bekövetkezett haláláig. 1915-ben palicsfürdői lakosként kérvényezte a magyar állampolgárságot, a belügyminiszter 1915. augusztus 21-én kelt rendelete alapján meg is kapta azt, Torricelli az állampolgári esküt augusztus 30-án tette le.[4] Magyar állampolgárként bevonult a honvédséghez: 1917. július 1-től népfelkelő zászlós a 6. honvéd gyalogezrednél, 1918. január 1-től pedig tisztjelölt ugyanott.[5]

Palicson van eltemetve.

Híres tanítványai

• Földes Dezső
• Gerentsér László

Emlékezete

• Palicson egy utca viseli a nevét: Angelo Torricelli utca (Lipar utca).[6] A szabadkai képviselőtestület 2003. november 10-én tartott ülésén határozott az utcanév megváltoztatásáról.[7]

Toricelli mester eszményi tanár volt. Mindama mesterek között, akikkel életem folyamán itthon és külföldön találkoztam, őt tartottam a legértékesebb pedagógusnak. Tőle tanultam a legtöbbet, kérlelhetetlen pontosságot a tanításban és a tanulásban egyaránt. De nemcsak a legtökéletesebb oktató és rendkívül rokonszenves egyén volt, hanem egyúttal az olasz vívás klasszikus hagyományainak féltékeny őrzője is. Az ő oktatása, tanítványaira gyakorolt lelki befolyása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy később mint mester és szakíró, én is egész életemen keresztül megőriztem a klasszikus hagyományokhoz való szigorú ragaszkodást.

– Dr. Gerentsér László: A modern kardvívás (1944), Előszó, VI. o.

Jegyzetek

1. „1999. október 13. [...] Dr. Mardešić, a nagynevû palicsi bunyevác orvos (már utcát is neveztek el róla, nem sokkal dr. Brenner után kezdett dolgozni, már meg is találtam a hagyatékában dr. Brenner csontfûrészét [...] megtaláltam a Toricelli-ág palermói papírosait is) házában laknak, ugyanis Mardešić lánya Svájcban él.” Tolnai Ottó: Polgár baba és a függőleges fakír III. Élet és Irodalom. XLIV. évfolyam, 2. szám, 2000. január 14.
2. Italian Fencers at the Royal Military Tournament. Illustrated London News, No. 2772, Saturday, June 4, 1892
3. Holmár Zoltán: Asszók és párbajok. Szabolcsi Szemle, 2017
4. Halász Tibor: Szabadka 1915-ben a közgyűlési jegyzőkönyvek tükrében (2015)
5. Rendeleti Közlöny a M. Kir. Honvédség számára (1918-03-01/31. sz.); megjelent a Budapesti Közlönyben is.
6. Szerbül: Anđela Toričelija (Liparska); horvátul: Angela Torricellija (Liparska).
7. 'Szabadka község hivatalos lapja, 2007. január 30.. [2024. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 26.)

Források

• Klell Kálmán: Érdemes mesterek: Dr. Gerentsér László (1873 - 1942).