Angelman-szindróma

Angelman-szindróma
Angolul	Angelman syndrome
Osztályozás
BNO-10	Q93.5
BNO-9	759.89
Adatbázisok
OMIM	105830
DiseasesDB	712
MedlinePlus	007616
MeSH ID	D017204
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelman-szindróma témájú médiaállományokat.

Az Angelman-szindróma (AS) egy veleszületett genetikai betegség, mely elsősorban neurológiai tünetekkel, köztük szellemi visszamaradottsággal, beszédzavarral, görcsökkel és viselkedésbeli zavarokkal jár[1]

Angelman szindrómát okozó genetikai eltérések:

1. 70%-ban de novo anyai deléció a 15-ös kromoszóma hosszú karján (15q11.2-q13)
2. 25%-ban a fent említett területen található UBE3A gén mutációja okolható a betegségért
3. 2%-ban apai uniparenteralis disomia az érintett régióban (15q11.2-q13); az érintett génszakasznak mindkét kromoszómáján az apai – inaktivált - gének találhatók meg.
4. 3%-ban imprinting defektus (a meglévő genetikai állomány kifejeződésének szabályozási zavara – metilációs, hiszton acetilációs zavarok).

Ezenkívül elkülönítendő az Angelman-like szindróma (CDKL5, MECP2 gén mutációjával), illetve hasonló tünetekkel is járhat és elkülönítendő pl. a Rett-szindróma, ill. egyéb autizmussal járó rendellenességek, Christianson-szindróma, MTHTF reduktáz szindróma, alfa-thalassaemia-retardációs szindróma.

A betegek jellemzően jókedvűek, könnyen provokálható bennük nevetés, emiatt angol nyelvterületeken sokáig „Happy puppet syndrome” néven hivatkoztak a betegségre.[2]

Története

Elsőként Dr. Harry Angelman warringtoni gyermekgyógyász írta le a betegséget 1965-ben három gyermeknél.[3] Akkor még rendkívül ritkának gondolták. 1987-ben kiderült, hogy az érintett gyermekek felénél a 15-ös kromoszóma hosszú karjának egy része (15q) elveszett. Azóta gyakrabban írnak ilyen érintettségű gyermekekről, így az incidencia 1:25 000-re tehető.

Patofiziológia

Az Angelman-szindróma néhány gén deléciót követő abnormális kifejeződése miatt alakul ki, melyek a 15-ös kromoszómán találhatók. Valószínűleg ezen gének egyike az agy fejlődésére hat, pontosabban a nyelv, mozgás és pigmentációt irányító területeket befolyásolja. Ezenkívül pedig üzenetek kémiai szállítására is hatással van.

Ezen géncsoport első hét tagja, melyek deléciója Prader-Willi-szindrómát okoz, csak az apai kromoszómában működik. Elméletileg lehetséges, hogy Angelman-szindrómás apa átadja a mutációt Prader-Willi-szindrómás lányának. Ez volt az első emberben leírt genetikai imprinting.

Az Angelman-szindróma egyetlen gén mutációja miatt is kialakulhat. Ez a gén az UBE3A, az ubikvitin útvonal egyik tagja, mely mind az anyai, mind az apai kromoszómán megtalálható, de metiláltságuk eltérő fokú. Az anyai megfelelő elengedhetetlen a megfelelő fejlődéshez, így annak elvesztése Angelman-szindrómát eredményez.[4]

Jellegzetességei

• Etetési problémák (esetek 75%-a; csecsemő nem vesz fel táplálékot, súlya nehezen gyarapszik)
• Üléskor és sétánál jelentkező nehézségek
• Hiányos beszéd
• Alacsony figyelemkészség és hiperaktivitás
• Súlyos tanulási nehézségek
• Epilepszia (esetek 80%-a)[5] és abnormális EEG
• Szokatlan mozdulatok (remegés, kézlendítések)
• Gyengéd természet és gyakori nevetés
• Merev testtartás
• Átlagon aluli fejméret, gyakran hátul lapított koponyaalak
• Enyhe, de karakterisztikus arcvonások (széles, mosolygó száj; előreugró áll; vékony felső ajak; mélyen ülő szemek; gyakran tartja a nyelvét az ajkai között)
• Alvási zavarok
• Bandzsítás (40%)
• Scoliosis (gerincferdülés) (10%)

Diagnózis

Az AS diagnózisa a következőkön alapul:

• mozgási és beszédfejlődési zavarok
• szokatlan mozdulatok (remegés, kézlendítések) és merev testtartás
• karakterisztikus arcvonások
• epilepszia és EEG vizsgálat
• boldog arc (ún. happy-face) és gyakori nevetés
• a 15-ös kromoszóma egy részének deléciója

Kezelés

Nincs kezelés az AS-re, de a tünetek enyhíthetők. Az epilepszia antikonvulzív terápiával kezelendő, míg a fizikoterápia az ízületek megfelelő fejlődését teszi lehetővé. Foglalkoztatási, beszéd-, zene- és hidroterápiák pedig további tünetenyhítő hatással rendelkezhetnek.

Prognózis

Az AS klinikai jegyei az életkorral változnak. A felnőttkor elérésével a hiperaktivitás és az alvási zavarok erősödnek. A legtöbb Angelman-szindrómás felnőtt fiatalabbnak látszik a koránál. A pubertás és menstruáció normális időben kezdődik. A szexuális fejlődés normális, egy esetről számoltak be, ahol Angelman-szindrómás nőnek hasonló betegségű lánya született. Öltözködési képességük a gombok, cipzárok nélküli ruhákra korlátozódik. A legtöbb felnőtt képes evőeszközökkel enni. Egyszerű háztartási munkákat meg tudnak tanulni. Egészségük rendszerint jó, várható élettartamuk közel normális. Azonban hajlamosak a hízásra és a gerincferdülésre. A gyengéd természet felnőttkorban okozhat problémákat, ám ezek nagyrészt orvosolhatók.

Kapcsolódó szócikkek

• Epigenetika
• Genetikai betegség
• Genetikai betegségek listája

További információk

• Pubmed cikk a betegség örökíthetőségéről
• Magyar Angelman Szindróma Alapítvány
• The Epigenome Network of Excellence:
• Angelman Syndrome Foundation
• International Angelman Syndrome Organisation
• Canadian Angelman Syndrome Society
• Genetests Review page
• Angelman Syndrome Foundation

Jegyzetek

1. angelman szindroma részletes leírása
2. Sarkar PA, Shigli A, Patidar C. (2011. October). „Happy Puppet syndrome.” (angol nyelven). BMJ Case Rep. 2011, bcr0920114747. o. DOI:10.1136/bcr.09.2011.4747. PMID 22675103. 
3. Hart H. (2008. August). „'Puppet' children. A report on three cases (1965).” (angol nyelven). Dev Med Child Neurol. 50 (8), 564. o. DOI:10.1111/j.1469-8749.2008.03035.x. PMID 18754889. 
4. Bird LM. (2014. May). „Angelman syndrome: review of clinical and molecular aspects.” (angol nyelven). Appl Clin Genet. 7, 93-104. o. DOI:10.2147/TACG.S57386. PMID 24876791. 
5. https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/angelman-szindroma/875 "Az agyfejlődés zavara miatt az esetek mintegy 80 százalékában epilepsziás görcsrohamok is fellépnek a betegeknél."

Források

• Angelman-szindroma
• Webbeteg angelman szindroma as