|
Andrássy-kastély (Monok)
A monoki Andrássy-kastély Monok község egyik kiemelkedő jelentőséggel bíró műemléke, amelyet Magyarországon Kossuth Lajos szülőháza mellett szinte minden ember ismer, turisztikai látnivalónak számít. A kastélyt Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után a család már nem használta, ezért gróf Andrássy Dénes az Országos Gyermekvédő Ligának ajándékozta. Az épületben 1914 óta általános iskola működik és helyt ad kulturális rendezvények lebonyolítására is. TörténeteA monoki uradalom Monaky Anna és Andrássy Mátyás házassága révén az 1600-as években az Andrássy család tulajdonába került. A család ezt követően a Monaky dinasztia 1370 körül épült kastélyában lakott, azonban a nemesi rang kiérdemlése után, a 17. század közepén gróf Andrássy György egy nagyobb és újabb kastély építéséről határozott. Az egyemeletesre tervezett barokk palota építésének idejét a művészettörténészek az 1750-es évekre teszik. A kastélyt a kor igényeinek megfelelően 1760 és 1780 között emelettel és szárnyépületekkel bővítették. Ekkor készült a kastély földszinti kápolnája és az emeleti díszterem is. A 19. században klasszicista stílusban átalakították. Felépítése_-_l%C3%A9gi_felv%C3%A9tel.jpg) A domboldalon körül-belül 3,5 hektár nagyságú parkban álló U alakú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetővel fedett kastély a magyar barokk, illetve klasszicista építészet egyik mintadarabja. A középső szárny mindkét oldalon lekerekített, timpanonos rizalit, amelyhez a főhomlokzaton oszlopokra támaszkodó erkély kapcsolódik. A kastély főhomlokzata más, klasszicista stílusban emelt épületekhez hasonlóan szimmetrikus elrendezésű. Két-két sorban hét-hét ablak néz a kertre 2+5+1+5+2 tengelyes elosztásban. A homlokzatok tagolását az építész vízszintes irányú osztópárkányok és függőleges oszlopok használatával oldotta meg. Az épület földszinti szobái fiókos donga- és csehsüvegboltozatúak, az emeleten azonban síkfödémes mennyezetű termeket alakítottak ki. A főépülethez hátrafelé szárnyépület csatlakozik, amely viszonylag nagy méretű belső udvart alakít ki. A főbejárattal szembeni nagy földszinti terem az érkező vendégek fogadására szolgált. Innen könnyen elérhető az ellenkező oldalon található belső udvar, a kápolna és a lépcsőház, ami az emeleti termek megközelítését teszi lehetővé. Az udvari oldalon végigfutó emeleti folyosóról nyílik a díszterem, a kápolna karzata és a kastély egyéb reprezentatív termei. A kápolnaÉpítését gróf Andrássy István kezdeményezte. Az 1770 és 1771 között épített, rokokó stílusú kápolna a kastély északi oldalszárnyában található. A helység szakrális jelentőségű részei a földszinti folyosóról, míg a karzat az emeleti folyosóról közelíthető meg. A kápolna eredeti formájában maradt fenn, amelyet művészi értékű rokokó falképek és berendezési tárgyak díszítenek. Itt őrizték korábban Szent Orbán vértanú ereklyéit. Az 1771 március 18-án Vatikánban kiadott okirat szerint Szent Orbán földi maradványait egy valódi oroszlánlábakon álló ereklyetartóban küldte Monokra XIV. Kelemen pápa gróf Andrássy István kérésére, aki abban bízott, hogy Orbán megvédi majd szőlőit a fagykártól és a jégesőtől. A díszteremKialakítására az 1760-1780-as felújítás alkalmával került sor. Az építész a dísztermet a főépület középpontjában helyezte el, éppen a földszinti előcsarnok felé, ahonnan a kastély bizonyos emeleti termeit és a kertre néző erkélyt közelítették meg. A díszterem a kastély egészéhez viszonyítva egy nagyméretű, a kápolnához hasonlóan rokokó freskókkal díszített ovális alakú terem. A mennyezetre festett korlát mögül egy rokokó dáma és púderes parókájú gavallérja tekint le ránk. Más részén pipázó, poharazgató, zenélő, magyar dolmányos alakokat fedezhetünk fel. A terem négy sarkán a művész a négy világtájat ábrázolja allegorikus formában. Ezek meglehetősen rossz állapotban maradtak meg. A világtájak közül Európa fiatal nő alakjában mutatkozik, formái még felfedezhetők. A másik két világrészből csak egy teve, illetve egy ló figurája ismerhető fel. A mennyezet közepén festett laternanyílásból géniuszok tekintenek le, az ablaknál csillagokkal a feje felett pedig Szűz Mária alakját jelenítette meg a művész, aki valószínűleg azonos az edelényi kastély és a tőketerebesi pálos templom mennyezetének festőjével. Források, további információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
