Alsergrund

Bécs IX. kerülete
Elhelyezkedése Bécsen belül
Bécs IX. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Alsergrund
Közigazgatás
Település	Bécs
Kerület	IX.
Irányítószám	1090
Polgármester	Saya Ahmad (SPÖ)
Népesség
Teljes népesség	41 884 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	14 008,03 fő/km²
Tszf. magasság	179 m
Terület	2,99 km²
Elhelyezkedése
Bécs IX. kerülete Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 16° 21′ 25″48.225277777778, 16.356944444444Koordináták: é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 16° 21′ 25″48.225277777778, 16.356944444444
Bécs IX. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs IX. kerülete témájú médiaállományokat.

Alsergrund, a német prepozíciós szóhasználatot tükrözve az Alsergrund (bécsi német dialektusban Oisagrund), az osztrák főváros, Bécs IX. kerülete, a Ring és a Gürtel körutak között fekvő, II-IX-es számozású úgynevezett belső kerületek (németül innere Bezirke) egyike. A kerületet az bécsi metró U4-es és U6-os vonala, a Ferenc-József-pályaudvar, valamint számos villamos- és buszvonal szolgálja ki.

Az Alsergrund egyes városrészei az UNESCO bécsi világörökségi helyszínének részét képezik.

Etimológia

A kerület neve Bécsi-erdőben eredő, a területet a Duna-csatorna irányában átszelő Als (más néven Alsbach vagy Alserbach) patakból ered, szó szerinti fordítása „Als menti föld / terület / telek”. Német nyelvhasználatban a kerület nevét mindig határozott névelővel együtt említik (der Alsergrund „az Alsergrund”), locativusban az in/im adpositio helyett az am adpositioval (am Alsergrund „az Alsergrundon”. Mint minden más bécsi kerület esetében, a köznyelvben az Alsergrundot is említik a kerület számával: der Neunte „a kilencedik”. Helyi (bécsi német) dialektusban a kerület neve Oisagrund.

Földrajza

Bécs IX. kerülete, az Alsergrund az osztrák főváros centrumának északi felén terül el. 2,99 km²-es területével a város hetedik legkisebb területű kerülete. A kerület határát nyugaton a Hernalser Gürtel, a Währinger Gürtel, illetve a Heiligenstädter Straße, keleten a Duna-csatorna, délen pedig Maria-Theresien-Straße–Universitätsstraße–Alser Straße tengelye képezik.

A Gürtelen belül fekvő I-IX. számú, ú.n. belső kerületek egyikeként az Innere Stadt (Belváros), a Josefstadt (Józsefváros), Hernals, Währing, Döbling, Hernals és Währing, a Duna-csatorna által pedig a Leopoldstadt (Lipótváros) és Brigittenau kerületekkel határos.

Népesség

Alsergrund lakossága 1869-ben, azaz 19 évvel a kerület alapítása és Bécsbe tagozódása utan 65 910 fő volt, 19 évvel a kerület megalapítása után. A századforduló körüli fellendülés és építkezési láz, az egykori Glacis, a Linienwall és Duna-csatorna korábban beépítetlen területeinek fejlesztése, valamint a régi épületek bérlaktanyákra cserélése miatt a lakosság száma 1910-re csaknem megkétszereződött, 112 042 főre nőtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megindult a kerület lakosságának 2001-ig tartó fokozatos csökkenése. Az Alsergrund különösen drasztikus veszteségeket szenvedett az 1930-as és 1940-es években, amikor a kerület lakosságának nagy részét kiutasították, elűzték vagy deportálták. A második világháború utáni rövid megugrás után a lakosság száma 2001-ben 37 821 főre esett vissza, ami a csúcsérték egyharmada. Az elmúlt években azonban a népességszám ismét stabilizálódott, és kismértékben még elkezdett növekedni is.

Népességnövekedés

Részei

A kerületet Bécs hét egykori elővárosából 1850-ben képezték. Ezen elővárosok nevei mind helyi elnevezésekben, mind sok helyi tudatában a mai napig fennmaradtak.

Címer	Név	Leírás	Fontosabb helyek	1830-as térkép
	Alservorstadt	A kerület déli része, az Alser Straße mentén, főleg a Bécsi Egyetem campusa (Altes AKH) által uralt városrész. Az egykori elővárost Bécs második török ostroma után telepítették be a Spittelberg horvát, szlovén és szlovák lakosaival, később itt kapott helyet Bécs egyik ispotálya. A városrész nevét a ma már az Alser Straße alatt befedve futó Als (vagy Alserbach) folyócska után kapta, jelentése „Als-menti előváros”. A városrészt az bécsi metró U6-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Alser Straße valamint az U2-es vonal Schottentor metrómegállói szolgálják ki.	Bécsi Egyetem (Universität Wien) Bécsi Orvosi Egyetem (Medizinische Universität Wien) Fogadalmi templom (Votivkirche) Szt. Anna Gyermekkorház (Sankt-Anna-Kinderspital) Narrenturm (a Természetrajzi Múzeum Patológiai és Anatómiai Gyűjteménye) Josephinum (a Bécsi Orvosi Egyetem múzeuma)
	Althangrund	A kerület északkeleti részén, keletről a Duna-csatorna által határolt egykori előváros. Területét nagymértékben középületek és közlekedési infrastruktúra foglalja el. Az egykori önálló előváros nevét az Althan grófi család a 18. század elejétől a Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei által, a mai Ferenc József-pályaudvar helyén álló barokk Althan-palota után kapta. A városrészt az bécsi metró U4-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Friedensbrücke és Spittelau metróállomások szolgálják ki.	Ferenc József-pályaudvar (Franz-Josefs-Bahnhof) a Bécsi Egyetem matematikai, földrajzi, biológiai és gyógyszerészeti intézetei Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Wien) a spittelaui távfűtő-szemétégető Hundertwasser által tervezett épülete
	Himmelpfortgrund	A kerület nyugati részének egy kis szegletét Himmelpfortsgrund egykori települése alkotja. Nevét a középkorban a területet uraló Himmelpfort (Mennyek kapuja) kolostorról kapta. Ma jórészt lakóövezet.	Franz Schubert szülőháza (Bécs Város Múzeumának kezelésében)
	Lichtental	A területen eredetileg egy a középkorra kiszáradt Duna-ág egykori medrében fekvő legelő volt található. Az I. János Ádám liechtensteini herceg által 1687-ben vásárolt földbirtokon a hercegi sörfőzde körül kialakult település. Neve a tulajdonos családra és az egykori mederben való elhelyezkedésre utalva a „Liechtenstein-völgy” (Liechtenstein-Tal) rövidülése. A városrész barokk plébániatemplomában alkotott sokáig Franz Schubert.	lichtentali plébánia (Schubert-templom)
	Michelbeuern	Az egykor itt fekvő uradalom 1072-től a Salzburg melletti Michelbeuern bencés apátság tulajdona, nevét innen kapta. Területét ma szinte teljesen az Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus), köznyelvileg az Új AKH (Neues AKH) komplexuma foglalja el. A városrészt az bécsi metró U6-os vonalán a szecessziós Michelbeuern és Währinger Straße metróállomások szolgálják ki.	Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus) Népopera (Volksoper Wien)
	Rossau(1999-ig hivatalosan Roßau)	A középkorban Obere Werd („felső sziget”) néven ismert Duna-parti halászfalu az itt található folyóparti erdős lóúsztatókról (Ross „paripa”, Au „ártéri erdő”) kapta nevét. 1713-ban itt alakult meg a császári Porcelánmanufaktúra (Wiener Porzellanmanufaktur). A 18-19. században sűrűn beépített, jórészt nagypolgári városrész írók, művészek és tudósok kedvelt lakóhelye volt. A Berggasse 19-es szám alatti házban praktizált Sigmund Freud, a ház egésze ma múzeum. 1946 óta itt található a bécsi francia gimnázium (Lycée français de Vienne), melynek révén a szomszédságban elterülő Szervita-negyedben számos francia kávézó, étterem és bolt található. Rossau egyes részei az UNESCO bécsi világörökségi helyszínét képezik. A városrészt az bécsi metró U4-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Rossauer Lände metróállomás szolgálja ki.	Lycée français de Vienne Liechtenstein-palota (Gartenpalais Liechtenstein) Liechtenstein-kert (Liechtenstein Garten) a Liechtensteinek nyáripalotája (Sommerpalais Liechtenstein) Rossaui Kaszárnya (Rossauer Kaserne) Rossaui Zsidó Temető (Jüdischer Friedhof Rossau) Sigmund Freud Múzeum Szervita templom (Servitenkirche) Szervita-negyed (Servitenviertel)
	Thurygrund (régebbi nevein Thury, Thuryvorstadt vagy Am Thury)	A mai kerület két kisebb, központi és nyugati szeglete egy Johann Thury nevű téglagyárosról kapta nevét. A városrész ma lakóövezetnek ad helyet. A városrészt az bécsi metró U6-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Nußdorfer Straße metrómegálló szolgálja ki.

Alsergrund

Alservorstadt Althangrund Himmelpfortgrund Lichtental Michelbeuern Rossau Thurygrund

Története

Alsergrund kerületet 1850-ben hozták létre hét külváros beolvasztásával Bécsbe mint a VIII. kerület. 1861-ben a IX. kerület lett.

A megszállás alatt (1945–1955) Alsergrund a amerikai szektorhoz tartozott.

Látnivalók

• Franz Schubert szülőháza
• Volksoper
• Franz-Josefs-Bahnhof

Votivkirche

Képek

• 
  Votivkirche
• 
  Volksoper
• 
  Franz Schubert szülőháza
• 
  Hulladékégető Spittelau
• 
  A becsi kórház (AKH)
• 
• 
  A lichtentali templom

Közlekedés

Vasút

Bővebben: Wien Franz-Josefs-Bahnhof

A Ferenc-József-pályaudvarról közlekedő vonatjáratok és S-Bahn vonalak (Pl. az S40) Alsó-Ausztriával és Csehországgal kínálnak közvetlen összeköttetést.

Városi tömegközlekedés

Az Alsergrund nagyon jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, melyeket a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien üzemeltet.

Metró

Az U4 Friendensbrücke és Spittelau közti szakasza

A kerületet az bécsi metró U2-es, U4-es és U6-os vonala szolgálja ki, kilenc állomással.

Az U2-es vonal a kerület déli, Ring felőli szegleténél:

• U2 Schottentor

Az U4-es vonal a kerület keleti határát képező Duna-csatorna mentén:

• U4 Rossauer Lände
• U4 Friedensbrücke
• U4 Spittelau – átszállási lehetőséggel az U6-os metróvonalra

Az U6-os vonal a kerület nyugati határát képező Gürtel mentén:

• U6 Spittelau – átszállási lehetőséggel az U4-es metróvonalra
• U6 Nußdorfer Straße
• U6 Währinger Straße
• U6 Michelbeuern-AKH
• U6 Alser Straße

Villamos és busz

A D villamosvonal járata a Ferenc-József-pályaudvar előtti Julius-Tandler-Platz-on

A 37-es (Hohe Warte), 38-as (Grinzing), 40-es (Gersthof), 41-es (Pötzleinsdorf), 42-es (Antonigasse), 43-as (Neuwaldegg) és 44-es (Dornbach) villamosvonalak mind a Schottentor megállóból kiindulva vezetnek ki a külső városrészek felé a kerület fő közlekedési tengelyei mentén. Csak az 5-ös (Praterstern–Westbahnhof) és a 33-as (Josefstädter Straße–Floridsdorfer Brücke) vonal vezet át sugárirányban a kerületen. Ezenkívül a D vonal a kerületen áthaladva köti össze a Főpályaudvart a XIX. kerületi Nussdorffal.

A 40A buszjárat az I. kerületi egykori Tőzsdepalotától közlekedik Döblingig.

Testvérvárosa

• Tungcseng körzet Pekingben
• Takarazuka, 1994-től[2]
• Vencsou, 2014-től

Híres emberek

• Peter Alexander (1926–2011), énekes, színész
• Franz Alt (1824–1914), festő
• Jakob Alt (1789–1872), festő
• Rudolf von Alt (1812–1905), festő
• Ludwig van Beethoven (1770–1827), zenész
• Heimito von Doderer (1896–1966), író
• Anna Freud (1895–1982), pszichoanalitikus
• Sigmund Freud (1856–1939), neurológus és pszichiáter
• Erich Fried (1921–1988), költő és műfordító
• Theodor Herzl (1860–1904), író és politikus
• Martha Kyrle (1917–2017), orvos
• Siegi Lindenmayr (1956–), politikus
• Franz Löblich (1827–1897), üzletember és politikus
• Franz Matsch (1861–1942), festő
• Jörg Mauthe (1924–1986), újságíró
• Günther Paal (1962–), zenész
• Leo Perutz (1882–1957), író
• Rudolf Prikryl (1896–1965), bécsi polgármester
• Helmut Qualtinger (1928–1986), színész, humorista és színpadi szerző
• Arnold Schönberg (1874–1951), zeneszerző
• Arthur Schnitzler (1862–1931), drámaíró
• Franz Schubert (1797–1828), zeneszerző
• Erwin Steinhauer (1951–), színész
• Julius Tandler (1869–1936), orvos
• Friedrich Torberg (1908–1979), író

Irodalom

• Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: IX. Alsergrund. Jugend und Volk, Wien 1979, ISBN 3-7141-6219-4
• Carola Leitner (Hg.): Alsergrund: Wiens 9. Bezirk in alten Fotografien. Ueberreuter, Wien 2006, ISBN 3-8000-7176-2
• Hans Mück: Quellen zur Geschichte des Bezirks Alsergrund. Verein für Geschichte der Stadt Wien, Wien 1978
• Alfred Wolf: Alsergrund. Bezirk der Dichter und Denker. Mohl, Wien 1993, ISBN 3-900272-48-4
• Alfred Wolf: Alsergrund-Chronik. Von der Römerzeit bis zum Ende der Monarchie. Wien 1981
• Alfred Wolf: Wien Alsergrund. Sutton Verlag, Erfurt 2007, ISBN 978-3-86680-174-5

Külső hivatkozások

• Alsergrund auf wien.gv.at
• Bezirksmuseum Alsergrund – Kleine Geschichte des Alsergrundes Archiválva 2018. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

Lásd még

• Bécs kerületei

Jegyzetek

1. Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
2. BILATERALE BEZIEHUNGEN – SCHWESTERSTÄDTE. Japanische Botschaft Wien

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Alsergrund című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.