Alsótábla
Az Alsótábla (még: kamara, képviselőház) a magyar országgyűlés alsóháza a Felsőtábla mellett a kétkamarás rendi országgyűlések időszakában (1608-1848), az 1848-as első népképviseleti országgyűlésig. Az Alsótábla ülésein a köznemesi, papi és polgári rend képviselői üléseztek: a nemesi vármegye választott képviselői, a szabad királyi városok küldöttei és a káptalanok képviselői. Az Alsótábla tehát gyakorlatban a köznemesség és a szabad királyi városok polgárságának érdekkifejező szerve. Míg a Felsőtábla nagy részét kitevő főnemesek születési jogon lettek tagok, az Alsóházban zömében választással megválasztott küldöttek képviselték választóikat (ezért hívták más szóval képviselőháznak is). A kétkamarás parlamenti rendszerben az Alsótábla által elfogadott törvények a Felsőtábla elé kerültek további megvitatásra és elfogadásra. Az 1848 előtti magyar rendi országgyűlés két része közül az, melynek tagjai főleg a vármegyéknek és a szabad királyi városoknak, valamint a kapcsolt részeknek (Dalmácia, Horvát-Szlavonország) követeiből kerültek ki.[1] TagjaiElnöke: a királyi személynök (némely esetben: alnádor v. alországbíró). Tagjai:
Kapcsolódó szócikkekJegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia