hu Als%C3%B3mogyor%C3%B3d

	Alsómogyoród (Dolný Lieskov)
	; Alsómogyoród zászlaja
	; Alsómogyoród zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágbesztercei
Rang	község
Polgármester	Ján Križan
Irányítószám	018 21
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PB
	Népesség
Teljes népesség	820 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	50 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Terület	16,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′ 16″, k. h. 18° 25′ 05″49.054444°N 18.418056°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 16″, k. h. 18° 25′ 05″49.054444°N 18.418056°E
	Alsómogyoród weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómogyoród témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsómogyoród (1899-ig Alsó-Lieszkó, szlovákul Dolný Lieskov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.

Fekvése

Vágbesztercétőltól 10 km-re délre fekszik.

Története

1327-ben „Maior Lyszkocz” néven említik először. 1330-ban „Leszkouecz”, „Lieszkowecz”, 1598-ban „Lieskowecz” néven szerepel. A Lieszkovszky-Leszkóczy család birtoka volt. 1598-ban 14 nemesi portája létezett. 1720-ban 6 adóegység volt a településen, mind zsellérek. 1784-ben 30 házában 33 család és 198 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Lieszko. Két falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Szlopnának szomszédságában, határbéli földgyeik ollyanok mint Szlopnáé.”^[2]

1828-ban 16 háza és 175 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lieszkó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Beszterczétől délre egy órányira. Számlál 166 kath., 22 zsidó lak. F. u. többen. Ut. posta Trencsén 7 1/2 óra.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 748 lakosából 742 szlovák volt.

2011-ben 822 lakosából 782 szlovák volt.

Nevezetességei

Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban. A 18. században újjáépítették, a 19. század végén átépítették. 1957 és 1959 között új épületrészt építettek hozzá.
Római katolikus temploma 1754-ben épült barokk stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]