Almásy János

Ez a szócikk a jászkun főkapitányról szól. Hasonló címmel lásd még: Almási János (egyértelműsítő lap).

Almásy János
Született	1691. december 16. Gyöngyös
Elhunyt	1765. április 4. (73 évesen) Gyöngyös
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Almásy József Jakab Almásy Antal Ferenc Almásy József Ignác Almásy Pál
Szülei	Deák Judit Almásy János
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1728–1728)
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásy János témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy (II.) János (Gyöngyös, 1691. december 16. - Gyöngyös, 1765. április 4.) nádori (jászkun) főkapitány és hétszemélyes táblaülnök.

Almásy János címere

Életrajza

Édesapja Almásy (I.) János, a királyi tábla jegyzője , később vármegyei alispánja aki Lipót királytól 1677. augusztus 11-én nyert címerlevelet, azaz nemesi oklevelet kapott.

Almásy János apjához hasonló ügyességgel tovább gyarapította a már jelentős családi vagyont. Szellemi téren és a hivatali rangokat illetően felülmúlta apját.

1722 június 21-én vette feleségül Békési Katalint, Békési Mihály lányát Tarnazsadány községben. [1]

1728-ban az országgyűlésben Heves megye követe lett. 1732-ben helyhatósági főjegyző.

1742-ben nevezték ki nádori főkapitánynak, azonban a Jászkun Kerületek eladása idején (1702-1745) e tisztség nem volt betölthető, így beiktatása elmaradt.

1745. július 12-én Jászberényben, a Jászkun Kerület házában megtartott közgyűlésen történt meg a nádori főkapitányi székbe az ünnepélyes beiktatása a redemptio azaz a jászkun kerület visszaváltása megtörtént. A jászkunok a visszaváltáshoz jelentős mennyiségű összeget vettek kölcsönbe és Almásy a frissen beiktatott jászkun kapitány a kölcsönbe vett összegért vagyonával is jótállt.

1751-ben titkos tanácsosi rangot kapott, amit a kerületek 1752. novemberi közgyűlésén tudomásul vettek, ezzel megszűnt a főkapitányi tisztsége.

1754 márciusában kinevezték hétszemélyes táblaülnöknek, ami az akkori magyar jogban a Hétszemélyes Tábla (latinul Excelsa Tabula Septemviralis) egy úgynevezett felsőbíróság neve volt, ami a mai jogban az alkotmánybírósághoz hasonló magas jogi szerepet játszott.

1765-ben bekövetkezett halálakor egy ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg róla és méltatták munkásságát.

Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.

Testvérbátyja Almásy András, gyöngyösi plébános majd egri kanonok volt.

Jegyzetek

1. Házassági anyakönyv 1722 118. oldal; házassági bejegyzés fénymásolata, FamilySearch.org

Források

• Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai
• Bathó Edit: A Jász Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található Jászkun Kerületi és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei tisztségviselők portréi
• Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai (Eger, 1906)
• ↑ Házassági anyakönyv 1722: Tarnaméra katolikus egyházi házassági anyakönyve 1722-1741

További információ

• Kapuváriak zarándoklata (2010. március 15.)^[halott link]