Albin Egger-Lienz

Albin Egger-Lienz
1906 körül
Született	1868. január 29.[1][2][3][4][5] Stribach
Elhunyt	1926. november 4. (58 évesen)[1][2][3][4][6] 1926. szeptember 4. (58 évesen)[7] Bolzano
Állampolgársága	osztrák
Foglalkozása	festőművész egyetemi oktató illusztrátor
A Wikimédia Commons tartalmaz Albin Egger-Lienz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Önarckép (1926)

Albin Egger-Lienz (Stribach, 1868. január 29. – Bolzano, 1926. november 4.) osztrák festő, aki történelmi és vallásos témájú festményeiről ismert.

Élete

Kelet-Tirolban, Lienz melletti Dölsachban született Maria Trojer parasztlány és Georg Egger templomfestő fiaként.[8] Felnőttként apja vezetéknevét használta szülőhelye nevével kombinálva.[8] A festészet alapjait édesapjától sajátította el, majd a Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol Franz Defregger[9] és Jean-François Millet francia festő volt rá nagy hatással.

1893 és 1899 között Münchenben[9] dolgozott, ahol csatlakozott a helyi művészeti egyesülethez. Az 1890-es évek közepétől állított ki. Korai művei a paraszti élet jeleneteit és az 1809-es tiroli lázadás történelmi jeleneteit ábrázolták, mint például az Ave Maria a bergiseli csata után (1893–1896; Tiroli Állami Múzeum, Innsbruck).[8]

1899-ben feleségül vette Laura Möllwaldot (akitől gyermekei voltak: Lörli, Fred és Ila), és Bécsbe költözött, ahol a helyi művészeti környezettől elkülönülten dolgozott. Hiába próbált tanárként elhelyezkedni a Bécsi Képzőművészeti Akadémián. 1900-ban részt vett a párizsi kiállításon, ahol bronzérmet kapott a Feldsegen című festményért.

A 20. század első évtizedében gyakran járt és dolgozott Tirolban, különösen az Ötz-völgyben. 1909-ben csatlakozott a bécsi szecesszióhoz. Ferdinand Hodler hatására Egger-Lienz kifejlesztette azt a monumentális kifejezőképességű formanyelvet, amely a színpadszerű terekbe zárt hősfigurákat preferálta.[9]

1910-ben Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös ellenkezése miatt ismét elutasították a Bécsi Akadémia professzori posztjára vonatkozó kérelmét.

1911-ben Bécsből az Innsbruck melletti Hallba költözött. 1911-ben és 1912-ben a weimari szász-nagyhercegi művészeti iskola professzora volt. Hollandiába látogatott, ahol a régi mestereket tanulmányozta. Nyilvánosan elhatárolódott Hodler munkásságától a „Monumentale Kunst” című cikkével, amelyet Otto Kunz művészeti kritikus írt, és 1912-ben Egger-Lienz nevén jelent meg.[8]

1913 szeptemberében családjával a Bolzano melletti Santa Giustinába költözött.

1915-ben behívták katonai szolgálatra, de hamarosan felmentették a frontszolgálat alól. 1916-ban a dél-ausztriai fronton civil ruhás háborús festő volt. A háború befejezése után Dél-Tirolban maradt. 1919-ben nem fogadta el a felkínált bécsi professzori állást.

Újra parasztjeleneteket kezdett festeni, de vallásos tartalommal, mint a Krisztus feltámadásában (1924; Tiroli Állami Múzeum, Innsbruck). Kritikai sikert aratott az Olaszországban festett, Rómában és Velencében, valamint 1925-ben Bécsben, a Wiener Künstlerhausban kiállított munkáival. Újra ajánlatot kapott, hogy a Bécsi Iparművészeti Akadémián tanítson, de ismét visszautasította.

Utolsó éveiben egy sor festményt és freskót készített a háborúban elesettek lienzi emlékkápolnájához.

Tüdőgyulladásban halt meg 1926. november 4-én Olaszországban.

Képgaléria

• 
  Az imádat (1904)
• 
  Anno Nine haláltánca (1906–1908)
• 
  Alpesi táj Ötztalban (1911)
• 
  Névtelen (1916)
  Hadtörténeti Múzeum, Bécs
• 
  Döntő (1918)
• 
  Madonna (1920–1922)
• 
  Kaszások (Kaszások vihar közeledtével) (1922)
• 
  Vihar. Névtelen (1925)[10]

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. Albin Egger-Lienz (holland nyelven)
4. Albin Egger-Lienz (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
5. Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. Brockhaus (német nyelven)
7. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
8. Lachnit 2003
9. Clegg 2008.
10. Freskó a háborús emlékkápolnában Lienzben, Ausztriában.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Egger-Lienz Albin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Clegg, Elizabeth (2008). "Albin Egger-Lienz. Vienna". The Burlington Magazine. 50 (1262): 354–356.
• Lachnit, Edwin (2003). "Egger-Lienz, Albin". Grove Art Online.
• Kristian Sotriffer, Albin Egger-Lienz, 1868–1926, 1983
• Wilfried Kirschl, Albin Egger-Lienz, 2 vols., 1996
• Biography, Literature and Works by Albin Egger-Lienz (angolul)