Alasdair Gray
Alasdair James Gray (Glasgow, 1934. december 28. – Glasgow, 2019. december 29.) skót író. Gray legismertebb műve az első regénye, a Lanark – A Life in Four Books (1981), amelyen több mint 30 évig dolgozott. Műveiben a realizmust, a fantasyt és a science fictiont ötvözte. Munkáinak különlegessége a tipográfia ügyes használata és saját illusztrációinak integrálása. Politikai írásaiban a skót szocializmust és a skót függetlenséget támogatta. Will Self író „kreatív társadalomtudósként jellemezte, aki integrált politikai-filozófiai vízióval rendelkezett”. Önmagát „kövér, szemüveges, kopaszodó, öregedő glasgow-i gyalogosnak” nevezte. ÉleteA Glasgow keleti részén fekvő Riddrie-ben[2] született 1934-ben. Édesapja gyári munkás volt, az első világháborúban megsebesült. Édesanyja bolti eladó volt. A második világháború alatt Grayt először Perthshire-be, majd Lanarkshire-be evakuálták. Ezek az élmények később hatással voltak irodalmi műveire. A család egy önkormányzati szociális lakótelepen élt, és Gray korai oktatását az állami iskola, a közkönyvtárak és a közszolgálati műsorszolgáltatás kombinációjából kapta - Gray szerint „az a fajta oktatás, amelyet a brit kormányok ma már haszontalannak tartanak, különösen a munkásosztálybeli gyerekek számára”. 1952 és 1957 között a Glasgow-i Művészeti Akadémián tanult, majd 1958-tól 1962-ig ott tanított, és ez idő alatt kezdett el dolgozni Lanark című regényén. A diploma megszerzése után Gray díszlettervezőként és portréfestőként, valamint szabadúszó művészként és íróként dolgozott. Első rádiójátékai és színdarabjai 1968-ban kerültek adásba a rádióban és a televízióban. 1972 és 1974 között tagja volt a Philip Hobsbaum[3] által szervezett írói csoportnak. Itt találkozott James Kelmannal[4], Liz Lochheaddel[5] és Tom Leonarddal[6] is. Gray maga illusztrálta könyveit. Vizuális művészként számos falfestményt és festményt készített. Tagja volt a Hawthornden-díjat odaítélő bizottságnak is, amely Nagy-Britannia legrégebbi irodalmi díja.[7] 2001-ben a Glasgow-i Egyetem Skót Nacionalista Szövetségének jelöltjeként indult a Glasgow-i Egyetem rektori posztjáért, és csak szűkös vereséget szenvedett. Alasdair Gray 1961 és 1970 között Inge Sorenson, 1991 és 2014 között pedig Morag McAlpine házastársa volt. Egy fia született (* 1964). Gray Glasgowban élt, és ott is halt meg 2019 végén, egy nappal 85. születésnapja után, rövid betegség után.[8] ElismerésekA. L. Kennedy leírja, hogy a Lanark miért része a könyvtárának: „Íme Alasdair Gray és az ő észbontó Lanarkja, amely megtanított a gondolkodásban és alkotásban rejlő bátorságra, amikor nekem magamnak nem volt bátorságom.”[9] MűveiRegények
Novellák
Dráma
Magyarul megjelent
Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia