|
Akli Miklós (regény)
Az Akli Miklós (Akli Miklós cs. kir. udv. mulattató története) Mikszáth Kálmán 1903-ban a Légrády Testvérek gondozásában megjelent kisregénye. TörténetA bajor választó-fejedelem átengedte egyik udvari bolondját Ferenc császárnak. A bécsi Hofburgban csakhamar nélkülözhetetlen lett Akli Miklós, aki zseniális fickó volt: hat nyelven beszélt, ismerte az irodalmat és a tréfás anekdotákat; otthonos volt a mágiában, bűvészetekben, jóslásokban. Nem csoda, hogy hamar behízelegte magát a jószívű uralkodónál, akivel gyakran felkeresték az ischli fürdőt. Egy szeptemberi napon éppen vadászgattak Ischl környékén, amikor egy rettentő vihar elől a közeli vendéglőbe menekültek. A vendéglő azonban tele volt gyanús alakokkal, így Akli tanácsára Kovács ezredes helyet cserélt a császárral. Reggel az ezredest halva találták a szobájában, valaki az ablakon át lőtt rá. Az uralkodó másnap könnyezve kísérte a meggyilkolt huszártiszt koporsóját a temetőbe. A császár gondoskodott az önfeláldozó ezredes gyermekeiről: a fiút egy bécsújhelyi katona-iskolába küldte, a leányt pedig egy bécsi nevelőintézetben helyeztette el. Ilonkát – ha majd felnő –, illően férjhez adja, és a hozományát is biztosítani fogja. Kovács Ilonkát az uralkodó megbízásából Akli is rendszeresen látogatta. A gyámapa és a kislány közt eleinte az apa-gyerek viszony volt a jellemző, mely később észrevétlenül alakult át nagy szerelemmé. Stadion gróf intrikái és a cinikus Szepessy István báró ármánykodásai azonban akadályokat gördítenek a szerelmesek elé. Szereplők
FeldolgozásokFilmváltozatA kisregényből 1986-ban csehszlovák–magyar koprodukcióban 95 perces színes filmvígjáték készült Hirtling István főszereplésével, Révész György rendezésében.[1] KépregényAz Akli Miklós – 28 oldalas – képregényt Cs. Horváth Tibor szövegével és Korcsmáros Pál rajzaival a Füles közölte folytatásokban 1965-ben és 1985-ben.[2] Jegyzetek
Források
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
Portal di Ensiklopedia Dunia
