Akijama Tokuzó
Akijama Tokuzó ( 秋山徳蔵; Hepburn: Akiyama Tokuzō ; 1888. augusztus 30. – 1974. július 14.) japán séf, előbb Taisó császár, majd Hirohito császár főszakácsa. Munkássága jelentős a japán gasztronómiában, mint a francia konyha egyik meghonosítója. Életét regényben és több televíziós produkcióban is megörökítették. A „japán Escoffierként” tartják számon.[1] Élete és pályafutása![]() Ecsizenben született Takamori Tokuzó néven, Fukui prefektúrában, gyerekként sok gondot okozott szüleinek. Korán kiházasították egy gazdag szabaei családhoz, ekkor lett a vezetékneve Akijama. Itt ismerkedett meg a nyugati gasztronómiával, egy katonaszakács segítségével.[2] Hamar Tokióba költözött, hogy szakácsmesterséget tanuljon, a Peerage Hallban és a Cukidzsi Szeijóken (築地精養軒) szálloda konyháján tanult. 1909-ben előbb Németországba, majd Párizsba utazott, hogy továbbfejlessze tudását. Párizsban a Majestic Hotelben és Café de Paris-ban dolgozott. Japán származása miatt számos konfliktusba keveredett, jórészt az orosz–japán háború végkimenetele miatt felerősödő japánellenesség és az ázsiaiakkal szembeni általános előítéletek miatt. Ennek ellenére magas beosztásokat ért el, a híres Hôtel Ritz Paris konyháján Auguste Escoffier alatt dolgozott.[1][3] 1913-ban felkérték, hogy készítse el Taisó császár beiktatási ünnepségének menüjét, majd kinevezték a császári udvar főszakácsává. 25 évesen lett a császár főszakácsa. Felettese, a Császári Konyha Igazgatója, Fukuba Hajato (福羽逸人, 1856–1921) volt, elismert kertészszakember.[1] 1920-ban külföldre küldték, beutazta Európát és Amerikát, és elkísérte a koronaherceget (a későbbi Hirohito császárt).[1] A tokiói Touyouken étterem harmadik tulajdonosa volt.[4][5] Akijama Taisó császárt és Hirohito császárt is szolgálta főszakácsként, 1972-ben, 83 évesen vonult vissza. Két évvel később hunyt el.[1] Könyvei
EmlékezeteÉletét Szugimori Hiszahide dolgozta fel 1979-ben megjelent Tennó no rjóriban (天皇の料理番; Hepburn: Tennō no Ryōriban ) című regényében.[1][6] Két televíziós sorozat és egy tévéfilm is készült róla:
Utóbbi számos díjat nyert, például a Tokiói Nemzetközi Drámafesztivál nagydíját, illetve a címszereplő Szató Takeru a legjobb színésznek járó díjat is átvehette.[9] Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia