Akácmoly

Akácmoly
akácmoly (Etiella zinckenella)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Osztag: Ditrysia Tagozat: Tineina Altagozat: Tineina Öregcsalád: Pyraloidea Család: Fényiloncafélék (Pyralidae) Alcsalád: Karcsúmolyok (Phycitinae) Nem: Etiella Faj: E. zinckenella
Tudományos név
Etiella zinckenella Treitschke, 1832
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Akácmoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Akácmoly témájú médiaállományokat és Akácmoly témájú kategóriát.

Az akácmoly (Etiella zinckenella) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a karcsúmolyok (Phycitinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.

Elterjedése, élőhelye

Közép- és Dél-Európából terjedt el az egész Föld meleg és forró égövi területeire. Magyarországon is közönséges, az országban dél-délkelet felé haladva egyre gyakoribbá válik; leggyakrabban a Dunántúl keleti részén, a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon találkozhatunk vele. Észak-Amerika nyugati államaiban külön alfaja él (E. z. „var.” schichticolor Zeller).

Megjelenése

Csillogó szürkésbarna szárnyát az első harmad után feltűnő keresztsáv osztja két részre. Szárnyának fesztávolsága 24–28 mm.

Életmódja

Egy-egy évben a klímától és az időjárástól függően 2–7 nemzedéke nő fel: hazánkban általában kettő, de melegebb területeinken egy részleges harmadik is. A kifejlett hernyók zömmel a talaj felszínén, a lehullott lomb alatt, tasakszerű gubóban telelnek át, majd tavasszal bábozódnak. A lepkék néhány hetes bábnyugalom után kelnek ki; este és éjszaka repülnek. Petéikeit többnyire egyesével rakják le gazdanövényeik hüvelyére.

Tápnövényei a pillangósvirágúak (Fabaceae): az egyes nemzedékek hernyói mindig az éppen érő termést eszik, tehát más-más fajt károsítanak. Az első nemzedék hernyói a borsón élnek olyannyira, hogy nálunk az akácmoly több kárt tesz a borsóban még a borsómolynál (Cydia nigricana) is. A második (és az esetleges harmadik) nemzedék hernyói tömegesen jelennek meg az akác és más pillangósvirágúak hüvelyében.

További információk

• Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)