Acrophylla titan

Acrophylla titan
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Öregrend: Polyneoptera Rend: Botsáskák (Phasmatodea) Alrend: Verophasmatodea Alrendág: Anareolatae Öregcsalád: Phasmatoidea Család: Valódi botsáskák (Phasmatidae) Alcsalád: Phasmatinae Nemzetség: Phasmatini Nem: Acrophylla Faj: A. titan
Tudományos név
Acrophylla titan Redtenbacher, 1908
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Acrophylla titan témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Acrophylla titan témájú kategóriát.

Az Acrophylla titan a rovarok (Insecta) osztályába, botsáskák (Phasmatodea) rendjébe és a valódi botsáskák (Phasmatidae) családjába tartozó faj.

Kedvelt terráriumi díszállat.

Elterjedése

A faj az ausztráliai Queensland és Új-Dél-Wales száraz eukaliptuszerdeiben él.

Megjelenése

A nőstény kb. 230 mm hosszúra nő, színezete barna, vagy barnászöld. A hímek karcsúbbak, 130 mm hosszúak, színezetük hasonló, kifejlett állapotban röpképesek.

A nőstények tojócsöve (ovipositor) rövid, de mindkét ivarnak hosszú fartoldalékai (cercus) vannak.

Életmódja

A természetben az eukaliptusz levelét fogyasztja, de fogságban a szeder-, vagy mogyorólevél is megfelel neki.

Botnak álcázva magát, lassú mozgással közlekedik a fák ágai között.

Szaporodása

A párzás alatt a hím a potroha alsó részét a nőstény ivarnyílásához csatlakoztatja. A párzás 40 percet is igénybe vehet.

Egy nőstény élete során nagy számú, akár 200-1000 db petét is lerakhat.

Források

• Eugène Bruins: Terráriumok enciklopédiája. Ford. Vági Balázs. Budapest: Ventus Libro. 2006. ISBN 963 9546 81 X