Abel Gezevics Aganbegjan

Abel Gezevics Aganbegjan
Született	1932. október 8. (92 éves)[1][2][3][4] Tbiliszi[5][3]
Állampolgársága	szovjet orosz
Gyermekei	Ruben Aganbegyan
Foglalkozása	közgazdász egyetemi oktató professzor
Iskolái	Plehanov Orosz Közgazdasági Egyetem Moscow State University Faculty of Economics (–1955)
Kitüntetései	Lenin-rend[3] A Munka Vörös Zászló Érdemrendje Barátságért Érdemrend emlékérem Moszkva 850. évfordulójára Stolypin Medal, 2nd class Wassily Leontief VDNKh silver medal VDNKh bronze medal Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem Medal VDNKh Order of Alexander Nevsky Kondratiev Prize (2019)
MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Abel Gezevics Aganbegjan témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Abel Gezevics Aganbegjan (oroszul Абе́л Ге́зевич Аганбегя́н, örményül Աբել Աղանբեկյան; Tbiliszi, 1932. október 8.) orosz-örmény közgazdász, egyetemi tanár. Az 1980-as évek szovjet gazdaságpolitikájának egyik jelentős közgazdásza volt, a peresztrojka egyik elméleti megalkotója. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.

Életpályája

Magyar apa és örmény anya gyermekeként született Tbilisziben, fiatalkorában költözött a mai Oroszország területére. Egyetemi tanulmányait a moszkvai Állami Közgazdasági Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése után a szovjet Állami Munka- és Bérügyi Bizottság közgazdasági főosztályán kapott állást. Itt 1961-ig dolgozott, majd tudományos pályára lépett, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szibériai Tagozata (Novoszibirszkben található) Gazdasági és Ipari Műszaki Tudományos Intézeténél lett laboratóriumvezető, majd 1967 és 1985 között az intézet igazgatója volt. Emellett a Novoszibirszki Állami Egyetem közgazdászprofesszora is lett. 1986-ban kinevezték az Akadémia közgazdasági osztályának vezetőjévé. 1989-ben az Orosz Föderáció kormánya által alapított Népgazdasági Akadémia igazgatójává nevezték ki, ezt a tisztségét 2002-es nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Ezt követően több orosz bank igazgatóságának volt tagja.

1963-ban megválasztották a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező, 1974-ben rendes tagjává. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja is lett, ezen felül a Bolgár és az Örmény Tudományos Akadémia, valamint a British Academy is tiszteletbeli tagjai közé vette fel. Az 1980-as évek második felében lett az újonnan hatalomra jutott Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár gazdaságpolitikai szakértője, a Gorbacsov által fémjelzett peresztrojka elméleti szintű megalapozása is nevéhez fűződik.

Díjai, elismerései

• Lenin-rend (1967)
• A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975, 1982)
• A Łódźi Egyetem, az Alicantei Egyetem, a California State University és a Szöuli Nemzeti Egyetem díszdoktora
• Kondratyev-díj (2019)

Főbb publikációi

• Wages and Salaries in the USSR (1959)
• Economical-Mathemathical Analysis of Input-Output Tables in USSR (1968)
• System of Models of National Economic Planning (1972)
• Management of Socialist Enterprises (1979)
• Management and Efficiency: USSR. Economy in 1981–1985 (1981)
• Economic Methods in Planned Management (David Kazakeviccsel, 1985)
• Enterprise: Managing Scientific and Technological Progress (társszerző, 1986)
• The Challenge: Economics of Perestroika (1987)
• Moving the Mountain: Inside Perestroika (1989)
• Economics in a Changing World: System Transformation, Eastern and Western Assessments (társszerző, 1989)
• Measures and Stages of Improving USSR Economy (1991)

Jegyzetek

1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Аганбегян Абел Гезевич, 2015. szeptember 27.
2. Prabook (angol nyelven)
3. Örmény Enciklopédia
4. Историческая энциклопедия Сибири (orosz nyelven), 2009
5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Аганбегян Абел Гезевич, 2015. szeptember 28.

Források

• Aganbegjan, Abel Gezevics. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 8. o.  
• Életrajz a Leontief-díj honlapján
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• On the road with Gorbachev's Guru, New York Times, 1988. április 10.
• Adatlap az Ardshinbank honlapján Archiválva 2022. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben