hu Abafi Lajos

	Abafi Lajos
Született	1840. február 11.; Nagyjécsa
Elhunyt	1909. június 19. (69 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész; kiadó; bibliográfus; entomológus; lepkekutató; történész;
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (17/2. parcella, 12. sor, 4. sírhely)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Abafi Lajos témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Abafi Lajos (közismert írói álneve), polgári neve: Aigner Lajos (Nagyjécsa, 1840. február 11. – Budapest, 1909. június 19.) magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész, a magyarországi szabadkőművesség történetírója.

Életpályája

1850–1853 között a Stieber-féle kereskedelmi iskola tanulója volt Temesváron. 1854-1868 között könyvkereskedő-segéd Temesváron, Pozsonyban, Pesten és több német városban. 1868-1896 között Pesten önálló üzlete volt. 1859-től számos történeti, irodalomtörténeti és könyvészeti munkát írt. A Kisfaludy Társasághoz külföldről benyújtott pályamunkája, amely a ballada elméletéről szólt, dicséretben részesült. 1869-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán díjat nyert Az elégiáról^[4] című művével. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja.

1878-ban egyik alapítója volt a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületének, amelynek alelnöke, elnöke és hivatalos lapjának szerkesztője lett. Szerkesztette a Magyar Könyvészet-et (1869–1870), a Magyar Könyvesházat (1875–1890), kiadta a Nemzeti Könyvtár (1878–1890) című könyvsorozatot. A Figyelő (1876–1890), a Corvina (1878–1894), a Rovartani Lapok (1895–1899) szerkesztője, 1884-ben megindította a Hazánk című történelmi folyóiratot. Széles körű tevékenységére és munkabírására jellemző, hogy saját művein kívül kb. 3500 ívnyi kéziratot szerkesztett. Munkásságával hozzájárult az irodalmi és művelődési élet lényeges anyagának megőrzéséhez. Egész vagyonát az irodalomra áldozta. 1890-től főként entomológiai tevékenységet folytatott. 1896-ban feladta üzletét, 1901-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályán vállalt laboránsi^[5] állást.

A lepkészet története Magyarországon^[6] című munkája az egyetlen, az addig ismert magyar vonatkozású lepkészeti tevékenységeket összefoglaló mű.^[7] 1905-től egyre inkább betegeskedett, ismétlődő agyvérzés miatt elveszítette beszélő-, majd látóképességét; 1909-ben meghalt. A halotti anyakönyvbe állami tisztviselőként jegyezték be.^[8]

Szabadkőműves pályafutása

Abafi (családi nevén Aigner) Lajost 1870-ben vették fel a Corvin Mátyás páholyba^[9], s még ugyanabban az évben legény, majd mester fokra emelték. Páholyában a könyvtárnok, titkár majd a főmesteri posztot is betöltötte, 1896-ban a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szövetségtanácsának tagja lett^[10]. 1900-ban fedezett (kilépett) a páholyból^[9].

Legnagyobb teljesítménye a magyarországi szabadkőművesség történetének feldolgozása volt, amelyet a Festetics család dégi kastélyában őrzött dokumentumok alapján végzett el és írt meg németül^[11] és magyarul^[12], s amely mű ma alapvető forrásmunka ezen a területen.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Biographies of the Entomologists of the World. Senckenberg German Entomological Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Irodalmi Lexikon, 1, Abafi Lajos, 1
↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/15/2d/ce/43-24f5-559c-0ef2-2df49ffaf7c0.jpg
↑ Abafi 1869
↑ MÉL 1967 ; Más források szerint múzeumi segédőr volt: Bálint 2011
↑ Abafi 1898
↑ 20. századi folytatását ugyanezzel a címmel Szabóky Csaba írta meg (Budapest, 2007)
↑ Varga 1980
↑ ^a ^b Palatinus 1939
↑ Berényi 2005
↑ Abafi 1899
↑ Abafi 1900

Főbb művei

↑ Abafi 1869: Az elégiáról. Pest: Aigner és Rautmann. 1869.
A magyar népdalról. Pest: Aigner Lajos. 1872.
Mikes Kelemen. Pest: Aigner Lajos. [1878]. = Magyar könyvesház: 5. folyam, 48.
Fessler Ignácz Aurél. Századok, XII. évf. 7. sz. (1878) 618–645. o.
Kazinczy Ferencz mint szabadkőmíves. Budapest: Weiszmann. [1878].
Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században: Első közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 3. sz. (1884) 513–524. o. arch Hozzáférés: 2012. március 4.
Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században: Második és befejező közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 4. sz. (1884) 730–739. o.^{[halott link]}
↑ Abafi 1898: A lepkészet története Magyarországon. Budapest: Kir. Magyar Természettudományi Társulat. 1898.
↑ Abafi 1899: Geschichte der Freimaurerei in Österreich-Ungarn. I-V. Budapest: Ludwig Aigner (I-IV), Bagó (V). 1890–1899. reprint Adamant Media Corporation 2001
A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Schmidl H. Könyvnyomdája. 1900. reprint Budapest Akadémiai Kiadó 1993, reprint Tarandus 2012
A [[szabadkőművesség]] és az uralkodóház. Budapest: Aigner Lajos. 1896. reprint [Miskolc] Hermit, [2011] Az olaszországi magyar légió történetéhez
Magyarország lepkéi, tekintettel Európa többi országainak lepkefaunájára: A Berge-féle lepkekönyv képeivel. A Berge-féle lepkekönyv nyolczadik kiadása alapján írta Abafi Aigner Lajos. Budapest: Természettudományi Könyvkiadó Váll. 1907. reprint [Budapest] Műszaki Kiadó [2000]
A Rózsa-rend; Fraternitas Mercurii Hermetis, Onga, 2020

Fordításai

Vetter Antal emlékiratai (Országos Széchényi Könyvtár kézirattára. Quart. Hung 3030) (A német eredetiből fordította Abafi-Aigner Lajos)

További információk

Abafi Lajos. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
Klubrádió Könyvklub: Abafi Lajos: A szabadkőművesség története. youtube.com. (Hozzáférés: 2013. december 30.)

Források

↑ RL 1909: A. Aigner Lajos †. Rovartani Lapok, XVI. évf. 5–6. sz. (1909) 65. o.
↑ RL 1910: Csiki Ernő: A. Aigner Lajos, 1840-1909. Rovartani Lapok, XVII. évf. 3–4. sz. (1910) 33–37. o.
↑ TTÉ 1940: Abafi Lajos. In Természettudományi Társaság Évkönyve. 1940.
↑ Varga 1980: Abafi Lajos. In Varga Sándor: A Magyar Könyvkereskedők Egyletének alapítása. Budapest: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete. 1980. ISBN 963 7002 14 6
↑ Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
↑ MÉL 1967: Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1–2. o.
↑ MNéprLex 1977: Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-1286-6
↑ KKMI: Gerencsér Ferenc szerk: Ki kicsoda a magyar irodalomban?: 1000-től 2000-ig. [Budapest]: Tárogató. [2000]. ISBN 963-8607-10-6
↑ Bálint 2011: Bálint Zsolt: Abafi-Aigner Lajos. In Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest: Tarsoly. 2002.
↑ Schöpflin 1909: Schöpflin Aladár: Abafi Lajos. Nyugat, 14. sz. (1909)
↑ Berényi 2005: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005. 131. o.
↑ Palatinus 1939: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939. 5. o.

[d69f236fe60acee575281b445bfe63395a485013-1] Biographies of the Entomologists of the World. Senckenberg German Entomological Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[4f0a78ca49cb28f9302178dbe1c13e407e4a454b-2] Magyar Irodalmi Lexikon, 1, Abafi Lajos, 1

[09d0a6bb66010b0e13f7dc5375102780352749f1-3] ttps://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/15/2d/ce/43-24f5-559c-0ef2-2df49ffaf7c0.jpg

[Abafi_1869_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Abafi 1869

[5] MÉL 1967 ; Más források szerint múzeumi segédőr volt: Bálint 2011

[Abafi_1898_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] Abafi 1898

[7] 20. századi folytatását ugyanezzel a címmel Szabóky Csaba írta meg (Budapest, 2007)

[Varga_1980_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] Varga 1980

[Palatinus_1939_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] Palatinus 1939

[Berényi_2005_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10] Berényi 2005

[Abafi_1899_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11] Abafi 1899

[Abafi_1900_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--12] Abafi 1900

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

Abafi Lajos