|
A világ hét csodája Az ókori világ hét csodáját először Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: a gízai nagy piramis (a legrégibb, a legnagyobb és az egyetlen fennmaradt csoda), Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A gízai nagy piramison kívül összes világcsodát elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Antipatrosz eredeti listája az idők folyamán átalakult, és több ókori világcsoda is fel- vagy lekerült a világ csodáinak listájára, illetve listájáról. Ezek a Memnón-kolosszusok, Salamon temploma, Noé bárkája és az isztambuli Hagia Szophia. Az eredeti listán szereplő egyik csodát, Babilon városának falait Tours-i Szent Gergely ókeresztény író a 6. században kitörölte, és Bábel tornyát szerette volna a helyére írni, de ez nem történt meg, hiszen a torony létezése nem bizonyítható. Az ókori világ hét csodája
Turista látványcsodák
Természeti csodák
Víz alatti csodák
Alternatív listaA New 7 Wonders Alapítvány egy 21-es szűkített listával szavazást kezdeményezett a világ hét új csodája listájának összeállítására. A szavazás végeredményét 2007. július 7-én hozták nyilvánosságra:
ForrásokKönyvek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
