A román lej (1952) pénzjegyeiA román lej pénzjegyei az 1952-es romániai pénzreform keretében bevezetett román valuta (ISO kód: ROL) készpénzállományának részét képezték. A pénzjegyeknek hat sorozatát adták ki, melyek közül az első négy ofszetnyomással készült, a hatodik pedig papír helyett polimer alapanyagra. A bankjegyek közül már egy sincs forgalomban, mivel 2005-ben újabb pénzreform keretében redenominálták a lejt, azaz RON ISO kóddal új valutát vezettek be. Első kiadás (1952)
Második kiadás (1966)
Harmadik kiadás (1991–1992)A Romániában a demokratizálódás velejárója volt a fogyasztási cikkek állami támogatásának megszüntetése, az árliberalizáció, az lej többszöri drasztikus leértékelése és az évi több száz százalékos infláció. A lej gyors értékvesztése miatt rövid időn belül új, nagycímletű bankjegyeket kellett forgalomba hozni. Mivel az ország új címeréről nem sikerült döntést hozni, ezeken a bankjegyeken nem szerepelt címer. A bankjegyek megjelenése eltért a korábbitól, és bár megjelentek új biztonsági elemek, mint a biztonsági szál és a vízjel, a bankjegyek továbbra is egyszerű ofszet nyomdatechnikával készültek.
Negyedik kiadás (1992–1994)1992. szeptember 10-én elfogadták az új román címert, így az előző bankjegysort immár a címer feltüntetésével hozták forgalomba. Két új címlet, a kétszáz és a tízezer lejes is forgalomba került, továbbá az ötszáz lejes megjelenését hozzáigazították a sorozat többi tagjához.
Ötödik kiadás (1996–2000)
Hatodik kiadás (1999–2003)Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás alkalmára kiadott kétezer lejes volt az első polimer bankjegy Romániában, s hamarosan az összes papírpénzt polimerre cserélték, de küllemük és méretük nem változott. Az ezer- és ötezer lejest fémpénzzel helyettesítették, és sor került az 500 000 és 1 000 000 lejes bankjegyek kiadására is. Románia az első európai ország, amely teljes mértékben áttért a műanyag alapú bankjegygyártásra, bár nem az egyetlen ország, ahol polimer bankjegyeket adtak ki. A polimer bankjegyek bevezetése kétségtelenül növeli a hamisítással szembeni biztonságot és a bankjegyek élettartamát, de jelentős volt a beruházásigénye. Emellett más szempontból is érte kritika az intézkedést: voltak papírpénzek (pl. a tízezer lejes) melyek mindössze egy évvel korábban kerültek forgalomba. Ráadásul Románia tervezi az euró bevezetését, melynek bankjegyei papírból készülnek, és az euróövezet bankjegygyártási kapacitása elég nagy ahhoz, hogy a román pénzjegynyomdára ne legyen szükség, így kérdéses, hogy célszerű volt-e a beruházás.
Források: |
Portal di Ensiklopedia Dunia