A fekete sereg lázadása

A fekete sereg lázadása
Dátum	1492 – 1493
Helyszín	A Délvidéken, a történelmi Magyar Királyság területén
Casus belli	A zsoldosokat nem fizették, ezért fellázadtak
Eredmény	A fekete sereg megsemmisül
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Magyar Királyság  Délvidéki szerb és magyar parasztság  A Fekete Sereg
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány Haugwitz János zsoldosvezér
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Kb. 12 000 fő elkülönülnek ettől a zsoldosokkal szembeszálló lakosok Kb. 8000 fő
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ismeretlen 6000 fő Halászfalvánál, a maradék 2000 Ausztriában

A fekete sereg lázadása 1492 és 1493 között zajlott le a Délvidéken, ahol Mátyás király híres zsoldos serege az elmaradt fizetés miatt fellázadt.

Előzmények

Lásd még: Fekete sereg

1490-ben Mátyás halála után a seregvezér Haugwitz (Fekete) János II. Ulászló mellé állt, miután Filipec János 100 ezer forinttal lefizette. Haugwitz ezután Északkelet-Magyarországra indult, amit Albert lengyel herceg tartott megszállva. A lengyelek elűzése után az osztrákokat verte ki az ország nyugati feléből.
Ulászló ellenben megígérte a rendeknek, hogy nem szedi be Mátyás egyforintos rendkívüli hadiadóját, emiatt nem volt pénz a fekete sereg fizetésére. Azonkívül a főurak azt szerették volna, ha a haderőt nem tartják fenn, részben azért, hogy a királyt semmi ne védje. Bár Ulászló igyekezett egyben tartani a sereget, de zsoldot mégsem tudott nekik fizetni.

Lázadás

A fekete sereget harcolni küldték a Délvidékre a betörő törökök ellen. A 8000 katona között sok volt a német, lengyel és cseh zsoldos is (utóbbiak többsége huszita volt), akik, miután nem kaptak zsoldot, nem jutottak még élelemhez sem, ezért, hogy elkerüljék a nélkülözést, rabolni és fosztogatni kezdtek. Visszaéléseik olyan kegyetlenné váltak, hogy az már szinte elviselhetetlen volt a vidék magyar és szerb lakosságára nézve, akik több helyen fegyverrel szálltak szembe a zsoldosokkal. A zsoldosok ettől kezdve megtagadták az engedelmességet a királynak, aki ezt az árulást nem sokáig tűrte, és Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitányt küldte a lázadók ellen. Kinizsit a délvidékiek is támogatták, és a Száva mellett, Halászfalva (más leírások szerint a Szeged melletti Halas (ma Kiskunhalas) település[1]) közelében teljesedett be a fekete sereg sorsa. Amíg a község mellett álltak a lázadó zsoldosok, addig a túlparton török csapatok szemlélték őket, akik eredetileg összecsapásra készültek velük. Kinizsivel Haugwitz csatát vállalt november 24-én, ami két napig tartott. Ezalatt a fekete sereget teljesen szétverték. Haugwitz megmaradt 2000 emberével Ausztria felé vette az irányt, ahol 1493-ban semmisítették meg őket.

Lázadás után

A maradék zsoldosok közül többen Nándorfehérvárra kerültek, akik ott sem kaptak zsoldot, ezért kapcsolatba léptek a törökökkel. A török pénzt ígért nekik, ha átadják a várat, de Kinizsi leleplezte őket, és az árulók szörnyű kínok között haltak meg.

Jegyzetek

1. http://www.halas.hu/kiskunhalas/tort1/169_302f.htm Archiválva 2010. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Fekete Sereg Halason?

További információk

• Magyar életrajzi lexikon 1000-1990: Haugwitz János
• Markó László: A Magyar Állam Főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub, Budapest 1999. ISBN 963-547-085-1