|
A csíksomlyói kegytemplom orgonája
A csíksomlyói kegytemplom orgonája Erdély egyik legkorszerűbb és legszebb hangú orgonája. Hárommanuálos, pedálos, 41 regiszteres, elektromos traktúrájú hangszer. A hangversenyorgona sugár alakú pedálzattal készült Temesváron, a Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyárban. Hangszín- és regiszterpalettája úgy van összeállítva, hogy az egyetemes orgonairodalom alkotásait korhűen és stílusosan interpretálni lehessen rajta. TörténeteA csíksomlyói kegytemplom első orgonáját Eperjesi János készítette 1659-ben, amelyet P. Kájoni János megvásárolt és felépített. 1661. október 21-én Csík teljes feldúlásakor a tatárok a csíksomlyói templomot is felgyújtották, földig felégették. Kájoni tanúsága szerint „akkor ez az orgona is mind elégett volt.” Az elégett orgonát ugyancsak P. Kájoni János kijavította és kibővítette 1664-ben, így lett Kájoniból orgonaépítő. A Kájoni-féle orgonát 1859-ben cserélték ki a Kolonics István készítette orgonára. A csíksomlyói ferences rendház egyik neves személyisége a későbbiekben a rendtartomány főnöke, P. Simon Jukundián, 1858-1859-ben Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítővel a régi orgonát 24 változatúra dolgoztatta át. A kántorképzés, a gyakorlati ismeretek elsajátítása évtizedeken át a Kolonics orgonájával történt. Az első világháború utánra azonban eljárt fölötte az idő, és 1930-ban Takács Gábor házfőnököt egy új rendszerű orgona beállítása foglalkoztatta. A Simon Jukundián által készíttetett orgona 1931. június 8-án Úrnapján az Ezer Székely Leányok részére tartott vecsernyén búgott fel utoljára a nagy egyházi zeneszerzőnek „Hozzád fohászkodunk áldott Védasszonyunk” kezdetű énekével. Másnap már megkezdték a régi orgona bontását. A jelenlegi orgonát Geyer József budapesti zeneművészeti főiskolai tanár tervezte és kiviteleztette a temesvári Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyárral 1931-ben, felhasználva a Kolonics-féle orgona szekrényét és sípanyagának egy részét, a játszóasztalt pedig Németországból hozatták. Az új orgona felszentelésének idejét augusztus 15-re tűzték ki, de csak szeptember 8-án végezhették el nagy ünnepségek keretében. Domokos Pál Péter erre a napra zenés misével készült. Az ünnepi szentmisén Zsizsmann Rezső marosvásárhelyi orgonaművész hangversenyt adott. Schmithauer Lajos budapesti orgonaművész szintén Csíksomlyóra érkezett és ő kísérte a misét, aki ugyancsak egészen véletlenül a Hozzád fohászkodunk... kezdetű énekkel szólaltatta meg az új orgonát. Az orgonaszentelést P. Imets Károly tartományfőnök végezte. Csíkszeredából és egész Csíkból nagyon sokan gyűltek össze arra a napra. Többszöri javítás és felújítás után ennek az orgonának a hangja szólal meg ma is a kegytemplomban. LeírásaA csíksomlyói kegytemplom orgonája egyesíti magában úgy a francia, mint a német iskola művészi vívmányait. Az orgona építése alkalmával meghagyták a régi szekrényt, ugyanakkor egy kisebb szekrényt is építettek, azokban helyezték el a 2500 sípot. Az orgona összes regiszterei feminin és masculin osztályra vannak osztva. A pedálregiszterek kettőzöttek: basszus - diszkant. Az orgonát közben Hemiann Binder és Walter Kindl javították, diszpozíciójában kisebb változtatásokat eszközöltek. Az 1990-es generáljavítás óta 2824 síppal és 41 szólóváltozattal rendelkezik. Kájoni, az orgonaépítőKájoni János orgonaismeretéről tesz bizonyságot, 1659. évi új és nagy orgona felszerelésével kapcsolatosan: „Az el alkuvásban, meg vételében és kihozásában jelen eszköz voltam és sokat fáradtam.” Megfigyelte és mindvégig követte az új orgona felszerelését, minden percen jelen volt annak felállításakor. Elvégzett munkálatait Kájoni János 1664-ben egy kikészített deszkalapon, melyet az orgonába tett, a következőképpen örökítette meg:
Kájoni 1666-ban Szárhegyen, 1669-ben Mikházán volt házfőnök, ahol új orgonát épített. A ferences szerzetes nemcsak művészi orgonista és orgonaépítő volt, tudását mindig átadta másoknak is. A papnövendékeket megtanította orgonálni. Két jeles zenei könyvét, az Organo=Missalét és a Sacri Concentust éppen a mikházi és csíksomlyói ifjú növendékek, a leendő orgonisták részére írta meg. A Cantus Catholici énekgyűjteményében már 1650-ben utasításokat közöl magyar nyelven az orgonisták és énekesek számára. Az 1675-ben kiadott Cantionale Catholicum latin-magyar egyházi énekeskönyvben szintén közzéteszi javaslatait. A csíksomlyói orgonát Kájoni 1681-ben még bővítette, megújíttatta egy szép pedállal és egy Positivumot készíttetett a magyar ének kíséretére. Kájoni első felfedezője, az orgonálásban és énekművelésben méltó utódja, P. Simon Jukundián, kántorképző igazgatója 1879-ben feljegyezte, hogy ő nyolc évig orgonált még a Kájoni által épített orgonákon Csíksomlyón és Szárhegyen. A csíksomlyói Kájoni-orgona 1855-ig működött, akkor építették meg a Kolonics-féle utódját. Források
Külső hivatkozások |
||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
