A Kínai Népköztársaság prefektúraszintű városai  A prefektúraszintű város (kínai: 地级市) a Kínai Népköztársaság egyik közigazgatási egysége a tartomány szint alatt és a megye szint felett. A közigazgatási struktúra második szintjén vannak a prefektúraszintű városok (a prefektúrákkal, a településszövetségek és az autonóm prefektúrák mellett). A prefektúraszintű városok közigazgatási vezetői (polgármesterek) rangja általában megegyezik a nemzeti minisztériumok osztályvezetőiével (kínai: 司长). Az 1980-as évek óta a legtöbb korábbi prefektúrát átnevezték prefektúraszintű „várossá”. A prefektúraszintű városok esetében egybeesik a „város” (kínai: 市, pinjin: shì) és a „prefektúra” (kínai: 地区, pinjin: dìqū) igazságszolgáltatása. Egyszerre jelentenek tehát várost, saját körzetekkel, illetve tartományi közigazgatási egységként prefektúrát, saját megye szintű városokkal és megyékkel. A prefektúraszintű város gyakran nem is város a fogalom szokásos értelmében, hanem inkább egy közigazgatási egység, amelybe bele tartozik egy fő központi városi terület (egy szokásos értelemben vett város, általában a prefektúraszintű várossal megegyező néven), valamint az ennél jóval nagyobb területű vidéki terület több kisebb várossal, községgel és faluval. A nagyobb prefektúraszintű városok legnagyobb hosszúsága meghaladja a száz kilométert. A prefektúraszintű városok szinte kivétel nélkül mindig több megyét, megye szintű várost és egyéb alsóbb egységeket tartalmaznak. A legelső prefektúraszintű városokat 1983. november 5-én hozták létre. Az ezt követő két évtizedben prefektúraszintű városok váltották fel a kínai prefektúrák többségét. A folyamat jelenleg is tart. A tartományok többségét teljes egészében prefektúraszintű városok alkotják. A Kínai Népköztársaság 22 tartománya és az 5 autonóm terület közül csupán 9 tartománynak (Jünnan, Kujcsou, Csinghaj, Hejlungcsiang, Szecsuan, Kanszu, Csilin, Hopej, Hunan) és 3 autonóm területnek (Hszincsiang, Tibet, Belső-Mongólia) van legalább egy vagy több prefektúraszintű egysége, amelyek nem prefektúraszintű városok. A prefektúráknak a következő feltételeknek kell megfelelniük, hogy prefektúraszintű város lehessen belőlük:
15 nagy prefektúraszintű város kapott altartományi szintű városa rangot, amely sokkal nagyobb autonómiát biztosít számukra. Sicsiacsuang és Csengcsou a két legnagyobb prefektúraszintű város, amelyeknek a lakossága megközelíti illetve meghaladja néhány altartományi városét. Az altartományi szintű városok megyei szintű városok, amelyek hatalma megközelíti a prefektúraszintű városokét. A prefektúraszintű városok listája2016 februárjában összesen 293 prefektúraszintű város volt:
Megszüntetett prefektúraszintű városok
Kapcsolódó szócikkekJegyzetek |
Index:
pl ar de en es fr it arz nl ja pt ceb sv uk vi war zh ru af ast az bg zh-min-nan bn be ca cs cy da et el eo eu fa gl ko hi hr id he ka la lv lt hu mk ms min no nn ce uz kk ro simple sk sl sr sh fi ta tt th tg azb tr ur zh-yue hy my ace als am an hyw ban bjn map-bms ba be-tarask bcl bpy bar bs br cv nv eml hif fo fy ga gd gu hak ha hsb io ig ilo ia ie os is jv kn ht ku ckb ky mrj lb lij li lmo mai mg ml zh-classical mr xmf mzn cdo mn nap new ne frr oc mhr or as pa pnb ps pms nds crh qu sa sah sco sq scn si sd szl su sw tl shn te bug vec vo wa wuu yi yo diq bat-smg zu lad kbd ang smn ab roa-rup frp arc gn av ay bh bi bo bxr cbk-zam co za dag ary se pdc dv dsb myv ext fur gv gag inh ki glk gan guw xal haw rw kbp pam csb kw km kv koi kg gom ks gcr lo lbe ltg lez nia ln jbo lg mt mi tw mwl mdf mnw nqo fj nah na nds-nl nrm nov om pi pag pap pfl pcd krc kaa ksh rm rue sm sat sc trv stq nso sn cu so srn kab roa-tara tet tpi to chr tum tk tyv udm ug vep fiu-vro vls wo xh zea ty ak bm ch ny ee ff got iu ik kl mad cr pih ami pwn pnt dz rmy rn sg st tn ss ti din chy ts kcg ve
Portal di Ensiklopedia Dunia
